Az élet csupa meglepetés

22. rész《Hárompontos》

- Csak azt tudom, hogy egyetemre szeretnék menni.

- Semmi álom munka? - megrázom a fejem. - Te nem akarsz Pókember lenni?

- Nekem mindig is Amerika Kapitány volt a kedvencem. - mondom neki és lezárom a szemem.

- Neeee, csak nem Marvel fan-al van dolgom? - kérdezi.

- Olyan nehéz elhinni, hogy egy lány is nézheti? - kérdezem, de a szememet nem nyitom ki.

- Nem, csak nem gondoltam, hogy tudsz tökéletesebb lenni.

- Nem vagyok tökéletes.

- Mindenkinek más a tökéletes. - ebbe egyetértek. - Jó éjszakát Mia. - mondja, de már visszamondani sem volt időm, mert elnyom az álom.

~~~

Vasárnap reggel Isaac a derekamat átkarolva alszik. Szokásosan az arcába hullik a barna haja, ami most a reggeli napsütésbe mintha csillogna.

- Félelmetes, ahogy bámulsz. - mondja és a párnába temeti az arcát.

- Nem bámullak. - válaszolom. De pontosan azt csináltam. Kicsit közelebb húz magához és átölel, mint egy polip. - El kell mennem fogat mosni. - mondom neki, mert meg akart csókolni.

- Téged zavar?

- A sajátom igen.

- Engem nem. - mondja és egy gyors csókot ad. - Tudod mire jöttem rá? - kérdezi.

- Mire?

- Hogy most az egyszer nem kell az ablakon át közlekednem. - mondja. - Részt vehetek a csodás Hayes család reggelin. Tudod mióta várom ezt? - felröhögök. - Apád nem fog bejönni?

- Vasárnap van. Ilyenkor én csinálom a reggelit. Szóval nem, mert alszik. - húzza kaján vigyorra a száját.

- Nem, nem. Soha nem jutunk ki az ágyból.

- Én nem is akarok. Itt hagytam egy pólómat múltkor, nem?

- Igen, azt hiszem... - felállok és a szekrényemhez lépek. - Itt van.

- Vedd fel. - könyököl az ágyon.

- Mi?

- Vedd fel. - ismétli meg. Belebújok a vékony anyagba. Majdnem a combom felét eltakarja. - Csinos. -mondja és ő is felveszi a pólóját.

- Menjünk fogat mosni. - fogom meg a kezét.

- Tudsz adni fogkefét?

- Van egy bontatlan valahol. Csak meg kell találnom.

Isaac a kád mellett áll és várja, hogy előkeressem a fogkefét. Kinyitom a felső szekrényt, de itt nincs. A másik szekrényt is, de itt csak anya sminkjei van.

- Ennyi sminked van? - csodálkozik. A szekrényből előveszem a szempillaspirált és a kis korrektort.

-Ennyi az én sminkem. - mutatom meg neki. - Meg van. - kiáltok fel, mikor meglátom a fogkefét. - Hát... - nyújtom oda neki a rózsaszín fogkefét.

- Ezzel? - kérdezi nevetve.

- Nincs más, és ez a szín nagyon passzol hozzád. - mondom neki kuncogva.

- Rózsaszín fogkrémet is kapok? - megrázom a fejem.

- Nem, csak kék van. - mondom neki.

A csap felett mossuk a fogunkat. Néha rápllantok, ahogy bóbiskolva mered maga elé. A csap alá nyúlok és egy kis vizet locsolok az arcába.