Mielőtt híres lettél (5SOS FF.) /SZÜNETEL/

10.rész

-Olyasmi.-felelte halkan.

-Mégis kivel?-faggattam tovább, mire Luke lesütötte a szemét. Úgy tűnt nagyon nem akart róla beszélni így hát nem is firtattam t9vább. Nem ez volt most a legfontosabb.

-Gyere! Menjünk be!-indultam meg az ajtó felé, miközben Luke egy szó nélkül követett. Utánam lépett be a házunkba, és csendben együtt lopództunk fel az emeletre. Odafent pedig gondolkozás nélkül a saját szobámba vezettem.

Leültettem a kis kanapémra, majd aggodalmasan a villanykapcsolóhoz nyúlva feloltottam a nagy lámpát. Ekkor már teljes pompájában láttam Luke agyonvert arcát. Az orrára száradt vörös alvadt vért és a zöldes lilás színben feldagadt arcát.

Magam is éreztem, hogy az arckifejezésem megváltozott, miközben helyett foglaltam Luke mellett a kanapén. Aggodalmasan meredtem az arcára.

-Csak nem lehet ilyen rossz.-mosolyodott el kényszeredetten megpróbálva oldani a feszültséget.

-Hozok elsősegélydobozt.-pattantam fel nyugtalanul, miközben a felső emeleten lévő fürdőbe siettem és előkotortam a szükséges dolgokat. Közben pedig próbáltam saját magam lenyugtatni.

Mire visszatértem Lukeot a tükröm előtt állva találtam, amint fájdalmasan az arcát tapogatta.

-Ülj vissza.-kértem lágyan, mire engedelmesen leült.

A kis dohányzó asztalra kipakoltam a kis táskából a szükséges dolgokat, miközben hoztam egy vizes rongyot. Így fordultam szembe a fiúval. Alaposan megnéztem minden egyes sebet rajta, miközben akaratlanul megmozdult a kezem, és óvatosan Luke felpuffadt arcára helyeztem. Luke alig hallhatóan felszisszent, ahogy a tenyeremet a fájó pontra fektettem. Miközben nekem csak állandóan az járt a fejemben mi történhetett vele. Ki okozta ezeket a sebeket a gyönyörű arcára?

Eközben Luke csukott szemmel tűrte, ahogy az ujjaimmal finoman cirógattam a megütött pontot. Mikor felnéztem a szemére, mintha megérezte volna hogy nézem, kinyitott szemeit és ekkor először megláttam a magabiztosságát elhagyott, sebezhető Lukeot.

-Nagyon fáj?-zökkentem vissza a bűvöletből, elkapva a tenyeremet az arcáról.

-Őszintén?-pislantott rám-Olyan mintha az összes fogamat egyszerre tömték volna be. Érzéstelenítő nélkül.-felelte őszintén, ami szintén kicsit meglepett. Nem gondoltam volna, hogy Luke Hemmings bevallja nekem hogy fájdalmai vannak. Annyira nem vallott ez a nyíltság rá. A sebezhetőség teljesen mássá tette.

-Ez jót fog tenni a duzzanatnak.-adtam a kezébe egy zacskó becsomagolt, fagyasztott borsot, hogy tegye az arca elé, míg én az orrát tanulmányoztam.-Na és az orrod?

-Nem tört el. Csak kinyit vérzett.-morogta, míg én előkaptam a vizes rongyomat, hogy finoman letisztogassam az orra alatt rászáradt vért. Luke türelmesen tűrte, amíg én letisztogattam a vért, mikor feltűnt, hogy a szája is felvolt egy kicsit hasadva.

-Öhm...a szád is.-közöltem zavartan, mire Luke odakapta a kezét. Megtapogatva az említett testrészét bólintva konstatálta, hogy valóban ott is szerzett egy kis sebet.-Ezt le kell fertőtlenítenem. Csípni fog.-figyelmeztettem előre.

-Csináld amit kell.-hagyta rám, így bemártogatva egy darab pamacsot alkohollal a szája felé közelitettem. Kissé kínosan éreztem magam a kialakult szituációban, ahogy a fiú száját tisztogattam. Igyekeztem egy kicsit sem hozzáérni az ujjaimmal a bőréhez, mikor a fertőtlenítő befolyt a sebbe, és Luke felszisszent. Ijedten húzódtam hátra, hogy fájdalmat okoztam neki. De alig tudtam elhúzódni, ugyanis Luke egyből elkapta a csuklómat. -Semmi baj!-suttogta lágyan végig simítva a hüvelykujjával a bőrömön, ami nyugtatóan hatott rám, így tovább folytattam.

-Kész van.-fejeztem be a fertőtlenítést.

-Kösz Sel!-nézett mélyen a szemembe, mire éreztem, hogy zavarba jöttem.

-Menj ki mosd meg nyugodtan az arcod.-mondtam neki gyorsan, mire Luke felállt és lassan elindult kifelé a szobámból. Miközben figyeltem a lépteit nem tudtam nem észre venni, hogy valami nem stimmelt a fiúval. Furcsán járt, és bármennyire is próbálta kihúzni magát görnyedt volt. Mire visszatért a feje búbjától egészen a lábujjáig végig mértem.

-Mi a baj?-húzta össze a szemöldökét, ahogy őt fürkészve elindultam felé.

-Máshol nem sérültél meg?-kérdeztem idegesen az ajkamba harapva.

-Nem, nincs gond. Csak az arcom...-felelte nyugtatóan, de én nem hittem neki. Egy hirtelen mozdulattal megragadtam a pólója alját és rám nem jellemző temperamentummal felhúztam azt, ami alól kivillant Luke Hemmings izmos felsőtest. Elámulva meredtem rá.