Szerepezések

Jikook - Csak te pt. 5

– Ugye tudod, hogy ez nem így megy? – vonja fel a szemöldökét, majd mindent tudó vigyorral az arcán átkarolja a vállam, és visszaülünk a helyünkre. Pontosabban kényszerít. Erősebb, mint, aminek látszik. 

– Engedj el! – kezdek fészkelődni, de meg sem hallja. Mai napon mindenkinek nehezére esik figyelni rám?! 

– Most te hisztizel – csíp bele az arcomba. – Ha befejezted, meséld el, mi a baj. – Kedves mosolyra húzza a száját, olyanra, amit eddig csak hyungnál láttam. Tényleg nem lenne baj, ha elmondanám neki? 

Jimin

Jungkook kis jelenete után még egy percen keresztül lefagyva állok egy helyben. Nem tudom, mi tévő legyek, még nem láttam őt ilyen szinten dühösnek. Most nem megyek utána, hagyom, hogy magától nyugodjon meg, talán így lesz a legjobb. 

– Jól kiakadt a pasid! – hallok meg magam mögül egy férfias hangot, már fordulok felé felháborodva, hogy jól megmondjam neki, hogy ő nem a pasikám, amikor meglátom ki szólított meg. JungHyun!

– Nem – rázom meg a fejem hevesen nemlegesen –, nem a pasim, mi nem vagyunk együtt! 

– Tényleg? – Még sose volt hozzám ilyen közel, vajon nagyon furcsának nézne, ha hozzáérnék a mellkasához? 

– Igen. 

– Hát, akkor viszont minél előbb béküljél ki a barátoddal, mert láthatóan jól berágott – mosolyodik el, majd mivel ebben a pillanatban megszólal a becsengető, ezért int egyet és elsétál tőlem. 

Ezt nem hiszem el! Gyorsan vissza kell mennem a terembe! 
Amilyen gyorsan csak tudom, szedni kezdem a lábaim, egyrészt nem akarok elkésni óráról, másrészt el szeretnék mindent mesélni Tae-nek. 

– Tae! – ülök le mellé levegőt kapkodva. Nagyon siettem, még a tanárnő sincs benn. 

– Veled meg mi van? 

– Várj egy... kicsit! – tartom fel a mutató ujjam, várakozásra kérve őt. Pihegek még párat, és mivel minél előbb el akarom pletykálni neki a történteket, összeszedve a légzésem nekiállok. – JungHyun Sunbae – mosolyodom el önelégülten, azt hiszem valakit észrevettek és az a valaki én vagyok. – Észrevett! Még beszélt is velem, érted? 

– Tényleg? – döbben meg. – Biztos? Biztos nem csak útban voltál, és csak megkért hogy haladj arrébb? 

– Nem! – lelkesedem tovább. – Kookie-val voltunk a folyosón, ő egy kicsit kiakadt valami miatt, aztán amikor már azt hittem, ennél gázabb nem lehet, hogy minfenki engem néz, akkor ő odajött hozzám! És beszélgetni kezdett, képzeld, azt hitte, hogy Kookie a pasim!

– De megmondtad neki, hogy nem az, igaz? 

– Hát persze! – bólogatok hevesen. – Szerinted, mit gondoljak? 

– Hát – fordul felém izgatottan egész testével –, szerintem nem tudta biztosra, hogy együtt vagytok-e, ezért finoman leinformálta. 

– Gondolod? – hajolok hozzá még közelebb. 

– Mi az, hogy! Úgy tűnik, az én drága Jiminemnek pasija lesz! 

***

A következő szünetben Tae tanácsára  Sunbae termének a folyosóján üldögélünk, arra várva, hátha megint észrevesz. 

– Mit csináltok itt? – áll meg előttünk Yoongi karba tett kézzel. El is felejtettem, hogy egy osztályba jár JungHyunnal.