Az utolsó fejezet |Botka Endre|

17. rész - Odaút

- És mi az? - kérdeztem kissé remegő hangon, ezért köhögtem egyet.

- Sajnos ez hétpecsétes titok. - sóhajtott fel drámaian. - Jó éjszakát Királylány. Reggel hatkor ott vagyok érted. Aludj jól. - becsuktam a szemeimet az édes hangja miatt, legszívesebben most befeküdnék az ágyba és megkérném, hogy beszéljen, amíg el nem alszom.

- Jó éjszakát. - motyogtam a telefonba, aztán végül ő bontotta a vonalat. Tartanom kell magamat, nem szabad, hogy elcsábuljak a szövegének csak azért, mert már vágynék egy kis törődésre.

Reggel, vagy inkább hajnalban egy zöld mackónadrágban, egy fekete trikóban és egy szürke pulcsiban kortyolgattam a kávémat. Egyszerűen nem tudtam aludni a telefonbeszélgetés után, aztán Flóra rám parancsolt még, hogy nem vehetek ki semmit a bőröndből, ami miatt még jobban jártak az agytekervényeim. Félek, hogy milyen ruhaneműk kerültek be abba a rohadt bőröndbe. Mindenki aludt még, ezért hihetetlen halkan elmostam a bögrémet, aztán a vállamra kaptam a táskámat, illetve megemeltem a bőröndömet. A bejárati ajtónál felvettem a cipőmet és előhalásztam a kulcsomat.

- Vele mész? - hallottam egy fáradt hangot. Ezt akartam elkerülni, hogy Peti meglássa ezt az egészet.

- Igen. - mondtam határozottan. Nem mondott semmit, csak ásítva sétált el a fürdőszobába, így hát gyorsan menekülőre fogtam. Bezártam az ajtót, aztán nagy nehezen lecipeltem a bőröndöt és végre eltűntek a lépcsők is, a kapu előtt pedig már várt rám. Ő is lazán volt felöltözve, ami kifejezetten jól állt neki. Egy lágy puszit nyomott az arcomra és kivette a kezemből a bőröndöt.

- Jó reggelt. - mosolygott rám, a szívem pedig majd kiugrott a helyéről.

- Szia. - motyogtam, aztán követni kezdtem. - Dundi? - kérdeztem tőle.

- Angiék vigyáznak rá. Szegénykém olyan szomorú volt, de majd hozok neki valami ajándékot. - úgy beszélt a kutyájáról, mintha a gyereke lenne, ami furcsa, de most megmosolyogtatott. Amíg elrakta a bőröndöt, addig én beültem az anyósülésre és bekötöttem magamat. - Hogy aludtál? - kérdezte.

- Úgy nézek ki, mint, aki olyan jól aludt volna? - mutattam az arcomra egy kis rájátszással.

- Aludhatsz út közben. - pillantott rám, aztán már el is indultunk, de csak megráztam a fejemet. A kezével kicsit összeborzolta a hajamat, aztán megsimogatta az arcomat és végül a combomon kötött ki. Járattam a lábamat, de nem akartam, hogy elvegye onnan a kezét, ezért mindkettőt az övére raktam és úgy nézelődtem a már régi ismert úton. Minden évben elmegyünk családdal vagy barátokkal a Balatonra, annyira feelinges és gyönyörű.

A másfél órás utat konkrétan végig beszélgettük, aztán egy hatalmas hotel előtt parkoltunk le. Egyre melegebb lett a levegő, úgyhogy már alig vártam, hogy rövidre válthassam az ruháimat. Gyorsan becsekkoltunk, aztán lassan, de biztosan sikerült felérnünk a hetedik emeletre. Botka egy ideig szenvedett a kártyával, ezért átvettem tőle, és láss csodát, egyből sikerült kinyitnom az ajtót.

- Lehet jobban ki tudnál teljesedni, ha nem valami csúcsszuper szállodába jöttünk volna. - veregettem meg a vállát, aztán elhaladtam mellette, ő pedig rácsapott a fenekemre. Felhúzott szemöldökkel fordultam hátra, de csak mosolyogva nézte a reakciómat aztán a szoba közepén hagyva a táskáját beleugrott az ágyba.

- Mi lesz az első program? - kérdezte egy fáradt mosollyal.

- Alvás? - teszem fel a nagy kérdést, de ő csak megrázza a fejét.

- Nem aludni jöttünk. - mondta, én pedig összeráncoltam a homlokomat. Remélem nem akar éjszaka bulizni menni, hisz az nem lenne nagy kikapcsolódás. - Mit szólnál, ha beváltanám a tegnapi ígéretem és kiengesztelnélek? - ült fel az ágyon úgy, hogy a kezemet meg tudja fogni.

- Nem fogsz megfektetni. - mondtam nyersen, amin felnevetett.

- Majd meglátjuk. - rázta meg kicsit a fejét. - Más valamit találtam ki, de tetszik a perverz fantáziád. - húzott le maga mellé.

- Oké, akkor mi az? - kérdeztem sokkal halkabban és félénkebben, mint eddig.

- Mit szólnál, ha előtte elmennénk reggelizni? Öltözz át. - kacsintott, aztán felállt és a fürdőszoba irányába ment. Egy nagyot sóhajtottam és eldőltem az ágyon. Vajon mi fog történni ezen a hétvégén? Ha belegondolok a szívem majd kiugrik a helyéről és ez félelmetes. Félek az érzéseimtől, lehetetlen, hogy ilyen hamar így érezzek iránta.

Erőt vettem magamon és felvettem egy rövidnadrágot, egy pánt nélküli melltartót és mikor a felsőmet akartam volna felvenni, akkor jött vissza.

- Hm. - állt meg az ajtóba, én meg majdnem összeestem. Beszívtam a levegőt és rá pillantottam. - Jó idő lesz ma, és sápadt vagy, én fürdőrucit vennék fel a helyedben. - kacsintott és mielőtt megmozdult volna jó alaposan megnézett magának.

🙈🤗
Remelem tetszett a resz! Hetfon jon a kovi. 😘😘