(Jikook)(Befejezett)
Történetünket ott hagytuk abba, hogy Jungkook a maffiaháború közepén kiválóan helyt állt, és támogatta a Min családot, remélve, hogy Jimin büszke lesz rá. A maffiafőnök maga mellé vette, és saját fiaként tanította, képezte a fiú...
- Erre nem lesz szükséged. - suttogta egyúttal kezet is csókolva. - Köszönöm a táncot. - fordult meg otthagyva a döbbent szőkét.
- Gyere régi barátom, beszélgessünk. - intett Namjoon a nyomozónak, és elindult felfelé. Jimin csendben követte, és közben óvatos mozdulatokkal bicskáját könnyen elérhető helyre tette. Nem félt a főnöktől, de nem áltatta magát, ebben a bűnbarlangban, bármikor érhette támadás.
- Inkább tárgyalásnak mondanám, mint beszélgetésnek. - mondta Jimin beérve a lépcsőn a maffiafőnököt.
- Nem, a tárgyalás, akkor jöhetne szóba, ha nálad lenne valami, ami engem érdekelne. Sajnos azonban nincs semmi... - nézett végig Namjoon a férfin, majd elkapva tekintetét folytatta mondandóját. - ami engem izgatna. - Jimin gyanakvóan nézett körbe az emeleten, de sehol se látott fegyveres őröket, se azt akiért jött.
- Kookie merre van? - kérdezte kissé aggódva.
- A pincében. Hagytam neki egy kis időt, hogy átgondolja a dolgokat. - mosolyodott el gonoszan Rapmon, amiről Jimin pontosan tudta, hogy semmi jót nem jelent. A szőke csendben tűrte, hogy a maffiafőnök az irodájába kísérje, és hellyel kínálja. Még az italt is türelmesen elfogadta, amit felajánlott neki, de már kezdte végleg elveszíteni hidegvérét. Így óvatosan mondandójába kezdett.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Nam... mondd csak, meddig akarod húzni az időt? - szorította meg erősen a zsebében lapuló bicskáját.
- Hát jó, ha ennyire szeretnél beszélgetni, mesélj magadról? - tette asztalára lábait a vezető. Jimin szemei megvillantak.
- Tessék? - hangja érezhetően felháborodott volt.
- Mondtam, azért vagy itt, hogy beszélgessünk. - rántotta meg vállát RM, ami már minden idegszálat elszakított volna. Jimin türelmetlenül felállt, és elindult kifelé.
- Ó, az ajtó zárva van. - mondta, amikor már másodszor nyomta le a kilincset a másik, de a zár nem mozdult. Mosolya olyan elégedett volt, hogy Jiminben feléb redt a gyilkos ösztön.
- Mit akarsz tőlem? - kérdezte az asztalra csapva öklével.
- Régen kedvesebb voltál. - döntötte oldalra a fejét Nam. Továbbra is jól szórakozott a helyzeten.
- Neeem... -kacagta gúnyosan Jimin. - A régi énem, már a falhoz nyomva fojtogatna. Most vagyok kedves, ezért megkérdezem még egyszer - lépett közelebb. - Mit akarsz tőlem?
- Vidd el innen JK-t. Nem akarja átadni nekem a maffiát, én pedig már nem akarok osztozni rajta. - állt fel a főnök is.
- Mit tehetnék én? - kérdezte Jimin fejét rázva. - Mindig is csak magára hallgatott.
- Ez nem igaz. - karolta át kifelé vezetve Namjoon. - Te voltál az egyetlen, akiben feltétel nélkül megbízott, és most megint megbízik. Ha valaki, te ráveheted. - Jimin elgondolkodva bámulta az ajtót, mielőtt válaszolt volna.
