Don't be mad, daddy! ( Befejezett)

1. fejezet

Közben a lánya az ágyban feküdt és a telefonján irkálgatott Ryukival aki szintúgy a szobájában pihent bezárkózva. Bekopogatott Daiki az ajtaján és rányitott a fiára.
-Jó lenne, ha most már letennéd a mobilod és neki állnál a tanulásnak!
-Mindjárt, ez most nem várhat!
-Mi nem várhat? kíváncsiskodott az öreg és leült mellé az ágyra.
-Van egy bombázó a sulimban! Ma ismertem meg a kosárlabda klubban!
-Szóval csajozgatól?
-Hát olyasmi.. Viszont azt hiszem, ez több lesz, mint egy egyéjszakás kaland!
-El se hiszem, hogy egy ilyen kis vakarcs, mint te már azt … khm…. Francba… Te valóban rám ütöttél!…. És, hogy hívják?
-Kagami Haru! ahogy ezt kimondta a fiatalabb, az apuka lefagyva nézett rá és kérte, hogy ismételje meg amit mondott.
-Kagami Haru!
-Lány?
-Hát persze, hogy lány! Mit gondoltál!!!!!! kiabálta le a fejét.
-Van róla képed?
-Miért?
-Csak, kíváncsi vagyok, milyen az ízlésed! köszörülte meg a torkát és közben azon filózott, hogy biztosan semmi, de semmi köze nem lehet ahhoz a személyhez, akire gondolt.
-Igen, mindjárt küld egyet, azt írta!
-Ad Istenem, ne ő legyen az! imádkozott mellette Daiki, mire a fia elfintorodott.
-Mi van veled fater? Mit hadoválsz?
-Semmi, ne is foglakozz velem! Na, elküldte már? kukkantott oda a srác telefonjának a képernyőjére, majd kikerekedett a szeme a látottaktól. Hosszú vörös haj, vörös szemek, nagy dudák és az- az arc.. Azt a fejet bármikor, bárhol megismerné!
-Te Jó szagú élet! Ez maga a sátán! ugrott fel az ágyról és kiviharzott a szobából.
-Most mi van? Beindultál vagy mi? Undorító vagy! És Harunak hívják, te öreg perverz! kiáltotta utána a srác és irkálgatott tovább, mintha mi sem történt volna.
Az idősebb Aomine a szobájába szaladt és előkeresett a szekrénye mélyéről egy dobozt, ami tele volt régi fényképekkel. Remegő kézzel kapott ki egyet közülük, amin egy vörös hajú férfi vigyorgott.
-Kagami Taiga! Szóval a gyerekeink! Úristen! Ez olyan mintha mi ketten összeálltunk volna! Vajon Kagami ha beöltözne nőnek…? gondolkodott el maga elé képzelve a férfit nőneműként.
Ahogy hitetlenkedett a képet nézegetve, reggel lett. Ott kuporgott magában beszélve, mint akinek elmentek otthonról.
Mivel ma is suli volt a kisfia, most időben akart elindulni, hogy minél hamarabb lássa a szépséget.
-Mi a fene? Apám nem csinált kaját! Most el fogok késni! dühöngött, és gyorsan előkapott egy kenyérszeletet. Megkente mogyorókrémmel és még mielőtt elindult volna teli szájjal, bekukkantott megnézni, hogy mégis hová tűnt az örege.
-Mi a …? meredt le, amikor meglátta az apját egy férfi képét tartogatva miközben valamit kántált.
-Jól vagy?
-…..
Mivel semmi reakció nem volt, így úgy döntött inkább lelép, nehogy tényleg későn érjen be. Lesietett a lépcsőn összetalálkozván, legjobb barátjával Midorimával aki a kapujukban várta őt karba tett kézzel.
-Siessünk Akihiro, most időben ott akarok lenni, hátha még a folyosón megpillanthatom Kagami chant!
-Az ki?
-Majd útközben elmesélek mindent!
A fiatal fiúk sétálás közben kitárgyaltak minden apró részletet a tegnapi napról, még azt is, hogy Ryuki apja milyen elmeroggyantan viselkedett.
-És képzeld, reggel ott ült a földön egy férfi képét tartva a kezében, miközben idegen nyelven beszélt!
-Fúj! Lehet a nőhiány elvette az eszét?
-Lehet anyám is azért hagyta faképnél, rá jött, hogy meleg vagy valami agybaja van, mindenesetre nem komplett az öregember az biztos! Megmutattam neki Kagami chan képét és olyan volt mintha magát az ördögöt látta volna!
-Na és milyen a csaj, megmutatod nekem is?
-Aha, várj! előkotorta a telefont a zsebéből és odafordította a zöldhajú felé.
- Kitetted háttérképnek?
-Jah, egyszerűen nem tudok betelni vele! vigyorodott el.
-Egyébként valóban szép! jegyezte meg elpirulva a másik. Nem sokára oda is értek az iskolához, szerencsére a kapui még nyitva álltak, időben érkeztek.
-Remélem, a folyosón még láthatom! Siessünk, élőben még jobban néz ki!
-Azt elhiszem! somolygott a másik.
Beérve az épületbe, valóban összefutottak vele. Egy szőke lánnyal vitatkozott.
-Azta mindenit ki az a másik csaj? nyögte ki Ryuki eltátván a száját.
-Hm.. hallottam már róla! A neve Kise Yumiko, első éves, mint Haru, de már egyből az egyik legnépszerűbb lány a suliban, ráadásul modellkedik!
-Nem semmi! mérték végig a szőke gyönyörűséget tetőtől talpig, majd a vöröst is és elkezdtek vitatkozni azon melyik a szexibb.
A két lány közben veszekedett. Kagami Haru megragadta mérgesen a másik ingjének a nyakát, miután elvesztette az utolsó csepp önuralmát is, és az ártatlan arckifejezése megváltozott. Démoni mosollyal az arcán megszólalt.
-Ide figyelj csinibaba! Te löktél fel engem, amíg én nyugodtan pakolásztam a szekrényemben! Ha azt szeretnéd, hogy az arcod továbbra is ilyen szép maradjon, tartsd távol magad tőlem, vagy kikaparom a szemeidet!
-Haaa? Nekem picsogsz kiscica? markolta meg Haru karját és leterítette a földre. Elkezdték egymás tépni ahol érték.
-Hé, lányok fejezzétek be! sétált oda Aomine és Midorima figyelvén a csatározást, amit a padlón folytattak.
-Cica harc van! kiabált az egyik diák a folyosón, mire majdnem az egész iskola körbe állta a harcoló lányokat. A ruhák sem maradtak épségben, itt-ott elszakadt és egy két gomb elrepült, természetesen ettől a férfi nemű egyének teljesen elájultak, viszont a tanárok nem. Mindkét lányt bezavarták az igazgatóiba.
-Hát ez nagyon szexi volt! röhögte el Ryuki magát, miközben az orrából folyt a vér.
-Igen, szóval melyik csaj a jobb szerinted? kérdezte a zöldhajú.
-Nem rossz a szőke bige, de nekem a kis vörös kell! Mit szólnál, ha te meg bepróbálkoznál Yumikonál?
- Van egy olyan érzésem, hogy ő jobban bukik az olyanokra, mint te!
-Mert én milyen vagyok?
-Egy gyökér! A nők a rossz fiúkra buknak! Nézz szét, az összes csaj elájul, ha csak rádnéz!
-Nem érdekelnek, engem most csak egyvalaki izgat...
Becsengetett, a nagy tömeg lassan szétszéledt a folyosóról és mindenki ment a maga órájára, kivéve az igazgatónál dekkoló fiatal riválisokat.
-Melyik kezdte? kérdezte az igazgató akit Hyuuga Junpeinek hívtak.
-Ez a kis majom! szólalt meg Kise, Kagamira vicsorogva.
-Hah! Te kötöttél belém!
-Lányok… Ha apáitok megtudják, mit műveltetek, nagyon mérgesek lesznek! Ezt akarjátok? Ráadásul ők ketten régen barátok voltak!
-Kit érdekelnek az öregek! vont vállat a modell lány.
-Mostantól egymás barátnői lesztek, minden órán együtt fogtok ülni!
-Na, ne! Nem teheti! kiabálták egyszerre.
-Dehogynem! vigyorodott el Hyuuga, majd elzavarta őket.
A két fiatal nagyon, de nagyon elégedetlen volt a büntetésükkel. Nem akarták elfogadni ezt a hülye helyzetet.
-Minden a te hibád cicababa! nézett rá gyilkos tekintettel a vörös.
-Pfff! Tudod mit, ma átmegyek hozzátok, kíváncsi vagyok a faterodra!
-Minek?
-Csak, apám végett, tudni akarok róluk mindent!
-Nem!
-Figyelj Kagami  chan! Az igazgató azt akarja, hogy mi ketten puszi pajtások legyünk, szóval próbáljunk úgy viselkedni, mint akik a legjobb barátnők! Akkor talán leszáll rólunk! Mindenki megy utána, a maga útjára! Oké?
-Akkor se akarom, hogy átjárkálj hozzám!
-Csajszi, ez nem így megy! Eldöntöttem, ma délután nálatok kajálunk apukámmal! Most megyek lógni, majd találkozunk, sziaaa!
-Ezt nem hiszem el! Apuci meg fog ölni, ha megtudja, hogy vendégeket hozok haza! Ráadásul, nekem foglalt a délutánom, menni akartam a kosárlabda klubba! égett a feje a leánynak és bement az osztályterembe.