🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞🔞
*Hétfő reggel van, ami azt jelenti, hogy ma délután én megyek haza Hero pedig megy Bulgáriába és hónapokig nem fogunk találkozni. Elképzelni nem tudom mi lesz velem.
Az elmúlt 3 nap nagyon jól telt. Katával és Olivérral együtt voltunk buliban és rengeteg filmet néztünk de olyan gyorsan elmúlt, mintha csak egy nap lett volna az egész.
Ha arra gondolok, hogy lehet, hogy ez volt az utolsó közös éjszakánk a szívem megszakad. Persze ez az este is nagyon jó volt, mint mindig, de miközben többször is szexeltünk folyton olyan érzésem volt, hogy Hero úgy viselkedik, mintha ezek az utólsó szerelmeskedéseink lennének. Remélem nem így gondolja. Tényleg nem tudom mi lesz velem nélküle, de ezt nem mutatom előtte, mert nem akarom, hogy miattam hülyeséget csináljon és ne menjen el a forgatásra.
Azon is gondolkodtam, hogy, ha egy fél napig nem bírja ki szex nélkül, akkor milesz hónapokig? Tudom, hogy nem csalna meg de kicsit azért félek. Főleg, hogy a filmben is elég sok szex jelenet van kb. arról szól az egész. Hero a legjobb választás volt erre a szerepre. Sőt ő durvább, mint Hardin! Ezt tuti senki sem gondolja róla pedig így van!
Az előbb még csak 7 óra volt most pedig már 9. Úgy megy az idő, hogy észre sem veszem. Persze, ha azt akarnám, hogy gyorsan menjen, akkor lassan telne.
Hero még alszik pedig már fel kelhetne, hogy minnél több időt együtt lehessünk még. Az ő gépe fél órával hamarabb indul, mint a miénk.*
- Jóreggelt! -Hero hirtelen megszólal és megijedek, mert nagyon elgondolkodtam...
- Jóreggelt...Megijesztettél!
- Min gondolkodsz ennyire?
- Szerinted?
- De mondtam, hogy csak egy szó és nem megyek sehova!
- Mondtam már százszor, hogy ezt fejezd be!
- Jó bazdmeg akkor meg ne hisztizz...te akarod ezt! Én veled akarok menni de te nem akarod! Biztos van ott valakid, aki miatt nem akarod, hogy oda menjek! -Ez most komoly? Én jót akarok neki! Hogy mondhat ilyeneket?
- Ugye most csak vicceltél? Komolyan most akarsz nekiállni veszekedni velem? Honnan veszel ekkora baromságokat, hogy biztos van valakim? Komolyan nem tudom elhinni, hogy ilyen vagy!
- Szerinted mire gondoljak, amikor veled akarok menni, feladni mindent érted és te nem engeded?! Nem veszed észre hogy csak arra várok hogy kimond hogy menjek veled?
- De épp ez az! Nem érted? Nem akarom, hogy miattam feladd! Szerinted mennyien csalódnának benned? Nagyon sokan szeretik ezt a filmet és a legtöbben miattad! Képes lennél arra, hogy cserben hagyj ennyi embert? Ráadásul el sem tudnák kezdeni a film forgatását, mert nem lenne ott Hardin! Ne legyél már ilyen kérlek! Ne csak magadra gondolj!
- Én nem magamra gondolok...de mindegy!
- Tudom, hogy azért csinálnád, mert szeretsz és nagyon jó érzés, hogy ezt megtennéd értem de hidd el, hogy nem lenne helyes! Hidd el én lennék a legboldogabb ha velem jönnél de attól, hogy ennyire szerelmesek vagyunk az ilyen komoly döntéseknél józanul kell gondolkodnunk!
- Jó mindegy nem érdekel! Nem megyek veled nyugi...
- Látom hiába magyarázom el téged nem érdekel, amit mondok. Képes vagy most össze veszni velem, mikor pár óra múlva már nem leszünk együtt kitudja meddig!
- Ez csak a te hibád, hogy nem leszünk együtt!
- Inkább lemegyek! Ezt nem hallgatom tovább!
- Ja menj csak...már úgysem kell sokáig velem lenned! -Erre inkább nem mondok semmit. Kimegyek a szobából le a nappaliba a töbiekhez.
- Sziasztok!
- Szia drágám! Hero hol van? -Kérdezi a nénikém. Olivér és Kata a tv- t nézik de ahogy látom nekik sincs jó kedvük.
- Majd jön ő is...
- Valami baj van?
- Nem...nincs semmi. Olivér te már össze pakoltál?
- Igen...
- Akkor segítesz nekem is? Nagyon sok cuccot hoztam és még vettem is egy csomót itt is...
- Aha persze!
- Kata te nem jössz? -Kérdezem az unokatesómat.
- Nem...menjetek csak! -Válaszolja, de a hangján hallom, hogy nagyon sokat sírt. Mikor bemegyünk Kata szobájába, mert a legtöbb ruhám még mindig itt van. Olivér elmondja, hogy Kata egész éjszaka sírt alig tudta megnyugtatni. Úgy látszik nagyon szerelmes lett Olivérba.
- Ennyire szerelmes lett? -Kérdezem a legjobb barátom.
- Úgy néz ki...
- Na és te?
- Én...én is szeretem őt! De ez az egész még nekem is furcsa Laura! Fogalmam sincs hogy tetszett meg nekem egy lány és hogy tudok egy lány iránt ilyeneket érezni? Soha az életemben nem gondoltam volna ezt! Nekem ez nagyon új és meg kell tudnom milyen lesz nélküle. Szerintem akkor fogom igazából megtudni, hogy mi is ez az egész!
- Nem szeretném, hogy valamelyikőtöknek rossz legyen, de azt tudom, hogy Kata nagyon szerelmes beléd és, ha te mégis rájössz, hogy nem vagy szerelmes ő össze fog törni! Nagyon érzékeny!
- Tudom...és hidd el, hogy nem akarom, hogy így legyen!
- Elhiszem...
...
*Mikor végre sikerült mindent összepakolnom, ami 2 órába tellt át megyek a szobámba, hogy ott is össze szedjem a cuccaimat. Hero az ágy szélén ül a kezeit a térdére támasztja és az arcát a tenyerével eltakarja. Most sír?*
- Hero ne sírj kérlek, mert ezt nem bírom!
- Hogy hogy érdekel az, amit én csinálok vagy érzek?
- Most megint kezded? Hogyne érdekelne? Te is tudod, hogy mindig veled szeretnék lenni, de nem adhatunk fel mindent!
- Én kurvára feladnék mindent, mert érzem, hogy ebből semmi jó nem fog kisülni! Tudom, hogy nem fogom kibírni nélküled. Állandóan azon kell majd idegeskednem, hogy nincs - e valakid vagy kivel vagy és mit csinálsz? Tudod milyen féltékeny vagyok! Azt sem bírom elviselni, ha valaki rád néz!
- Ennyire nem bízol bennem?
- Ez nem arrol szól!
Én voltam neked az első igen...de mivan, ha megtetszik valaki és kíváncsi leszel, hogy mással milyen lehet szexelni vagy akármi.
- Kinéznéd belőlem, hogy mással lefekszem?
- Nem, nem nézném ki de sosem lehet tudni!
- Most komolyan attol félsz, hogy mással fogok szexelni? Akkor én mit mondjak? Arra nagyobb az esély, hogy te le fekszel valakivel, mert te vagy az, aki legszívesebben folyton azt csinálná! Mégis bízom benne, hogy nem így lesz, mert megbízom benned! Pedig te csináltál elég sok mindent, mióta ismerlek!
- Na pont ez az! Lehet megdugok valakit...és nem az én hibám lesz!
- Jaa szóval ez a baj...tudod, hogy nem bírnád szex nélkül. Jó oké Hero! Legalább elmondtad az igazat!
- Így van! Te nem akarod, hogy veled menjek!
- Hagyj békén és ne is szólj hozzám!-Hihetetlen, hogy ennyire undorító tud lenni! Össze szedem a cucaimat, amik itt vannak és újra magára hagyom. Ha ő így van ezzel akkor oké!
- Hero miért nem jön le? Már dél van és az ő gépe 1 órakor indul! A tiétek pedig fél 2- kor! Szerintem el kéne indulnotok! -Mondja a nagynéném, mikor leérek a nappaliba.
- Mindjárt jön!
- Már itt is vagyok! -Szólal meg a hátam mögött Hero.
- Rendben! Akkor mehetünk? -Kérdezi Olivér
- Aha... -Esküszöm mindjárt elsírom magam
- Hát gyerekek... nagyon vigyázzatok magatokra! Laura kislányom nagyon szeretlek! Nagyon - nagyon hiányozni fogsz! Remélem minnél hamarabb újra találkozunk! Nagyon örültem, hogy itt voltál és puszilom anyukád és apukád! Vigyázz magadra drága szépségem!-Átölelem a nagynéném és mindketten sírni kezdünk. Annyira szeretem! Remélem most nem évek múlva látom újra!
- Én is nagyon szeretlek és hiányozni fogsz! Köszönöm, hogy itt lehettem!
*Ki visszük a cuccainkat és betesszük Hero autójának a csomagtartójába. Kata is elkísér minket. Azt mondta majd taxival haza jön.
Egész úton csendben ülünk elől Heroval egymás mellett. Kata és Olivér viszont végig magyaráznak...
Mikor ode érünk a repülőtérre 12:30 van. Fél óra múlva indul a gépe. Leülünk egy padra Olivér és Kata pedig elmentek valami kaját venni, mert Olivér éhes lett, mint mindig.
Hero a combomra teszi a kezét és elkezdi símogatni. Egyre feljebb csúsztatja a kezét majd megcsókolja a nyakam és a fülembe súgja:-Elmegyek wc- re...nem akarsz utánam jönni?
Fel áll és el indul a wc felé majd be is megy a fiú wc- be. Utána megyek. Belépek és szerencsére nincs bent senki. Hero egy wc fülkében van megfogja a kezem és behúz engem is majd bezárja az ajtót.*
- Van fél óránk, hogy még utóljára csináljunk valamit...
- Ne mondd, hogy utoljára!-Erre nem mondd semmit csak megcsókol...
*Sosem csókolt még így ez az eddigi legjobb! Csak egy sima fekete ruha van rajtam, amit felhúz egészen a melleim fölé megcsókolja a nyakam és elkezdi szívni. Megfogja a lábaim és felemel én pedig átkulcsolom a lábaim a derekán. Kigombolja a nadrágját és érzem, hogy már belém is hatolt...hát ez gyors volt! *
- Bocsi baby de sietnünk kell!
- Ugye ez nem az utolsó?
- Nem...persze, hogy nem! Ne vedd komolyan, amiket mondtam! Tudod, hogy senkivel nem tudnám csinálni csak veled!
- Tudom...
- Leforgatom azt a kibaszott filmet és már megyek is hozzád! -Hero minden szó után nyög egyet. Alig értem, amit mondd. Egyre gyorsabban mozog bennem de megint az az érzésem, hogy olyan, mintha ez lenne az utolsó...de tényleg az utolsó és ilyenkor olyan, mintha a szívem darabokra törne.
Nem tudom mióta csináljuk, mikor mindketten elélvezünk.*
- Hero...ígérd meg, hogy tényleg nem ez volt az utolsó és ahogy végeztél a forgatással itt folytatunk mindent, ahol abba hagytuk! Kérlek ne változzon semmi!
- Megígérem! De még mindig elmehetek veled!
- Ne Hero ezt hagyjuk tényleg jó?...Tudom, hogy minden rendben lesz! -Átöleljük egymást, majd visza megyünk a padhoz, ahol ültünk.
Katáék is ott vannak már.
*Pár perc múlva be mondják, hogy fel lehet szállni arra a gépre, ami Bulgáriába megy. Ezért Hero feláll, megölel és megcsókol. Érzem, hogy folynak a könnyei és az enyémek is. Nem akarom ezt...de muszáj.*
- Vigyázz magadra baby! Mindennél fontosabb vagy nekem! Nagyon szeretlek!
- Szeretlek Hero! -El válunk egymástól és bele néz a szemembe. Látom, hogy vissza akarja tartani a sírást de nem tudja. Megpuszilja a homlokom majd megfordul és fel megy a mozgó lépcsőn aztán eltűnik a tömegben...vissza sem néz.
Annyira fáj a szívem, hogy azt el sem tudom mondani. Sosem éreztem ilyet, mintha kiszakították volna a helyéről!
Nem sokkal utána nekünk is fel kell szállnunk így elbúcsúzunk Katától is.
- Nagyon hiányozni fogsz! Jövő hónapban jössz? -Kérdezem az unokatesóm
- Igen...megyek! De az még annyira messze van... -Kata nagyon sír és folyton Olivérre néz, akinek szintén könnyesek a szemei. Kata oda megy hozzá és megcsókolja.
- Ne menj... -Súgja a fülébe de én is hallom.
- De muszáj tudod...Megbeszéltünk mindent! Nem sokára úgyis találkozunk. -Kata nem szól semmit csak tovább sír, majd elválnak egymástól. Megölelem még egyszer az unokatesómat és utána mi is felmegyünk a mozgólépcsőn, majd felszállunk a gépre.
Én egész úton sírok...egyszerűen nem tudom abba hagyni. Mi lesz most? Olyan rossz érzések vannak bennem. Hiába mondom magamban, hogy minden rendben lesz meg, hogy nagyon szeretjük egymást és semmi sem választhat el minket...mégis érzem ezt a rosszat és nem tudom, hogy miért? Olivér végig aludt egészen Budapestig. Persze ő is szomorú volt, de aztán sikerült elaludnia...jó neki!
Mikor leszállunk a gépről anya és apa már ott várnak. El sem hiszem! Hirtelen elmegy a rossz kedvem és hihetetlenül örülök, hogy látom őket!
Oda futok hozzájuk és átölelem mindketőjüket.
- Úgy hiányoztatok!
- Te is nekünk kislányom!
- Olivér hova tűnt? -Körbe nézek Olivért keresve.
- Ott van! Őt is várta az anyukája!-Anya megmutatja merre van.
*Azt hittem már csak úgy itt hagyott! Olivér az anyukáját öleli...sajnos az apukája meghalt, amikor még kicsi volt. Anyáékkal oda megyünk hozzájuk, majd eggyütt elindulunk haza.
Olivér is haza megy de megígérte, hogy holnap átjön, de most aludni fog egésznap.
Annyira jó végre belépni a házunkba. Gyorsan felfutok az emeletre...be a szobámba. Annyira hiányzott! Imádom a szobám!⬇️
És a kedvenc részem az ágyammal szemben lévő szerelmeim ⬇️
Ma már végre itt alszom!
Végre? Komolyan erre gondoltam?
Pár percre nem Herora gondoltam aztán, ahogy kimondtam, hogy végre egyszerre az eszembe jutott. Bárcsak most itt lenne! Kit érdekelnek a hülye táskáim?... Na jó nem hülyék de Hero sokkal fontosabb náluk!
Lefekszem az ágyamra és újra elkezdek sírni. Miért kellett ennek így lennie? Annyira hiányzik az édes arca, amikor nevet és ottvannak a kis gödröcskéi, a haja, az illata...mindene!
Elő veszem a telefonom és mikor meglátom a hátterem mégjobbam elkezdek sírni ⬇️
Ugye idővel azért jobb lesz?*