A napok, sőt a hetek villám gyorsasággal teltek. Anya azóta keresett hogy hol vagyok - igazából még aznap délután - de mondtam neki hogy nyugodjon meg teljesen biztonságban vagyok. Elmondtam neki hogy mi történt, persze rögtön megértettem és mondta hogy beszélni fog apával. Természetesen a Shawnos sztorit csak félig meddig mondtam el, mert hát azért ők kicsit haragszanak rá.
Dor-nak mondtam hogy maradjon Daniel-nél egy pár napot, amire ő boldogan bólintott rá, de mondta hogy mindenképpen beszélnünk kell. Igazából szívesen bíztam rá a barátjára mert tökre szimpatikusnak tűnt, és nem úgy néz ki mint aki meg akarja erőszakolni a húgomat, ezért is mondtam neki nyugodt szívvel hogy maradjon ott.
Még mindig a Mendes rezidencián tartózkodom, és igazából már teljesen az otthonomnak nevezem ezt a helyet. Aaliyah-val nagyon jól kijövök illetve Karenékkal is. Valamelyik nap pont fotózásom volt - igazából annak az újságban modellkedtem ahol anya dolgozott - és elfelejtettem neki szólni. Természetesen jó szülő módjára aggódtak miattam, de felhívtam őket.
Vissza terve Dorra, most éppen itt ülünk harmadik Aal-val együtt és éppen mesélem nekik hogy mi történt köztem és Shawn között.
- Úristen, hogy bevédett már. - olvadozott Dor.
- Ugye, és utána mondta hogy menjünk át hozzá és töltsem ott az egész délutánt, de előtte hazavitt. Igazából ezt a részét Dor már tudja szóval Aaliyah, ezt csak neked mesélem. - nevettem fel - szóval miután hazavitt és elköszöntünk egymástól úgy rögtön elkezdtem készülődni. Párszor írt, amire nem válaszoltam mert éppen el voltam foglalva mire teljesen kiakadt. Utána elindultam hozzá, és ettünk ami egyébként isteni volt.
- Ja, igen felhívta anyát hogy hogyan csinálja meg a kaját. - nevetett - Jól elcsavartad a fejét azt tuti ha már főz is neked.
- Igen, és ezután meg veszekedtünk egy nagyot, aztán hazamentem felhívtam Camilát hogy mit csináljak. Igazából közben rájöttem magamtól is hogy mit kéne szóval, visszamentem hozzá és utána kibékültünk.
- És tudod, volt olyan, olyan? - húzogatta a szemöldökét Dor.
- Mi? Ja, hogy az - pirosodtam el. - Jézusom dehogy volt. Még csak meg sem kérdezett hogy leszek-e a barátnője.
- Nem kérdezett meg? - pillantottak rám egyszerre.
- Nem, miért ti úgy tudjátok hogy megkérdezett?
- Ja, nem csak érdekes hogy nem vagytok együtt miközben teljesen úgy viselkedtek mint egy pár. - magyarázott Aaliyah.
- Kicsim, Emma, Dorothy. - kiáltott fel Karen - Gyertek enni, kész a vacsora.
Ahogy kikiáltotta az anyuka úgy rohantunk le mind a hárman. Természetesen még csak akkor pakolta ki a tányérokat, így mi is segítettünk neki. Ma a húgom itt alszik Karen-éknél így ő is segített.
- Csak nem éhesek vagytok? - nézett ránk mosolyogva Manuel.
- De, már nagyon! - mondtam mire mindannyian felnevettek.
•••
- Egyébként, így mi lesz a kiruccanással? - kérdeztem.
- Még mi sem tudjuk, de nagyon úgy néz ki hogy nem megyünk sehova. - húzta el a száját Karen.
- Apád nagyon makacs embernek minősül, és nem nagyon akar velünk jönni. - mondta Manny.
- De akkor miért nem megyünk nélküle? - kérdezte Aal.
- Azért, mert úgy megyünk mint két család, és a családba bele tartozik egy apuka is.
•••
Már rég befejeztük a vacsorát, ami nagyon finom volt és természetesen segítettünk leszedni az asztalt is.
Most éppen még mindig teli hassal fekszem Shawn régi ágyán - ugyanis az ő szobáját kaptam meg - és a telefonomat nyomkodom. Lent valami fura hangot hallottam majd azt ahogy Karen magyaráz valamit édes hangon. Kíváncsiságom tovább furdalt, így a lépcsőhöz mentem. Amint meghallottam hogy kivel beszél, úgy robbantak be a konyhába.
- Emma? - nézett nagyot Karen.
- Öm, én csak - hebegtem - nem tudom. Inkább vissza megyek.
- Nehogy elmenj! - szólt Karen. Rögtön a kamera felé fordultam. Megláttam Shawn arcát. Beesett volt és szemei vörösek.
- Shawn - fogtam meg Karen kezéből a telefont. Szépen lassan bevittem a nagyszobába, majd leültem a kanapéra. - Mi a baj?
Elmutogatta hogy nem nagyon tud beszélni, legalábbis nem szabad neki.
- Figyelj, ha lemondtad a koncertet nincsen semmi baj. Jó nyilván nem jó érzés de hé, kiírjátok a hivatalos oldalra hogy a hangszálaiddal történt valami, ami miatt nem tudsz ma este énekelni. Rendben? Meg fogjak érteni hidd el. Eltoljátok a koncertet, és amikor már tudsz énekelni elmész és leadod nekik a show-t oké? Én pedig itthon várlak. Hol is vagy most pontosan? Tudom tudom, nem használhatod a hangodat, de van egy olyan alkalmazás tudod az iMessage. Ott írd le nekem jó? De az én telefonomra. Kész vagy? - bólintott - Szuper nézz ide légyszi. Tudom hogy nehéz, de mi itt vagyunk neked és a Mendes Army is, és hidd el nekik a te egészséged fontosabb mint az a koncert. Viszont itt már estefelé van és megyek aludni szerintem. Még le is kell zuhanyoznom. - ásítottam. Igazából eszemben sem volt zuhanyozni. Még csak álmos sem voltam. - Aludj jól Shawn, és keresd meg Andrewet hogy menjetek vissza és dőlj le pihenni. Ha szeretnéd akkor vissza hívlak a telefonomon jó? Mostanában úgyis keveset beszéltünk. - intettem neki, majd ő is nekem és láttam rajta hogy egy fokkal jobban érezte magát. Miközben beszéltünk arcát folyton az egyik tenyerébe temette és könnyezett. Szörnyű volt így látni, de remélhetőleg ami eszembe jutott ötlet attól majd boldog lesz.
Miután tényleg leraktuk, felmentem a laptopomért, és visszamentem a nappaliba.
Én: Szia Andrew. Holnap még mindig ott lesztek ahol ma vagytok? Lenne egy ötletem.
Andrew: Szia Emma. Nem holnap már úton leszünk haza. Ameddig nem gyógyul meg Shawn felesleges folytatni az egész turnét, csak még nagyobb kárt tesz magában.
Me: Értem. De ezt akkor ő nem is tudja?
Andrew: Nem, erről ő meg nem tud semmit. Jól sejtem hogy valamit tervezel?
Me: Igen Andrew, nagyon is jól sejted. Az a helyzet hogy ma beszéltem Shawnnal, és nagyon ramatyul van. Gondoltam hogy én is megyek tovább veletek, de ha hazajöttök akkor felesleges oda mennem. Majd kint a reptéren várom.
Andrew: Egyébként jó ötlet lett volna, de legközelebb megcsináljuk. Akkor holnap találkozunk!
•••
- Shawn - suttogtam - Shaaawn!
Végre rám nézett. Igaz, sokkal jobban nézett ki most mint a stadionban. Már lezuhanyozott, és csak egy alsó volt rajta. Hátát az ágy támlájának döntötte és combjain volt a gép ami éppen videóhívásoztunk.
- Meg akarlak csókolni. - sóhajtottam. Kisfiúsan elmosolyodott és a hajába tűrt. - Ezt a mosolyt szerettem volna látni. - mosolyogtam.
Igazából vagy másfél órán kommunikáltunk úgy ahogy tudtunk. Shawn gépelt én pedig beszéltem. Láttam, és éreztem is hogy jobban van mint volt. Ez alól én sem voltam kivétel ugyanis nagyon jól éreztem magam vele.
Egy idő után viszont már mind a ketten a hasunkon feküdtünk, és egyre laposabbakat pislogtunk. Már igazából fogalmam sem volt hogy miről beszéltünk, csak arra emlékszem ahogy lassan elmosolyodik, engem pedig elnyom az álom.
Boldog Valentin napot! Vigyázzatok magatokra, és családtagjaitokra! ❤️