Szerbia elgondolkodva néz végig Magyarország testén. A vér enyhén szivárog a harapásnyomból, talán túlélte.
Az állam fáslit keres, majd az anyagot hanyagul áttekeri az áldozat nyakán. Túl nehéz ahhoz, hogy felemelje, így lábait megfogva húzza el a társalgóba, ahol nehézkesen felfekteti a kanapéra.
Felmos és feltöröl a konyhában, majd az összepiszkolódott dolgokat azzal a lendülettel behajítja a kukába.
De most mihez kezdjen a (remélhetőleg) ájult Magyarországgal? Le kéne róla mosni a vért, de így biztos nem nyúlok hozzá.
Tanácstalanságában végül felhívja Bulgáriát. Az országnak nem volt kedve órákat utaznia a buli után, ezért egy hotelben szállt meg, Bukarest közelében.
Kezdetben elég bunkó, amiért felkeltették álmából, de hallva Szerbia nem szokványos (aggodó) hangnemét, megígéri barátjának, hogy néhány perc múlva ott lesz.
***
Szerbia gyorsan ajtót nyit keleti szomszédjának, és azonnal odavezeti a sebesülthöz. Bulgária ijedten felsikkant, de aztán összeszedi magát - tudja mit kell tennie.
- Hozz egy lavór meleg vizet! - utasítja a címereset - Meg egy rongyot és fáslit. Hogy lehet így kötést csinálni?!
Az ország előkeríti a kért dolgokat, a lány pedig elkezdi lemosni Magyarország arcáról és nyakáról a rászáradt vért.
- Hogy történt? - kérdi csendesen.
- Fogalmam sincs. A parti után lefeküdtem aludni, majd felriadtam valami hangokra. Kijöttem a konyhába, hátha találok vodkát, aztán... - megborzong - Az fogad, hogy Románia szívja a vérét.
- De miért, azt mondd meg! Egyrészt megfogadta, hogy leáll, másrészt pedig ha eddig nem támadta meg Унгария-t, akkor most mi oka volt rá-?
- Minap a találkozó alatt arról beszélt nekem, hogy újra érzi azt a kínzó éhséget, tudod. Arról is meg volt győzödve, hogy Mađarska miatt van... Majd ő elmondja, halvány fogalmam sincs. - vonja meg a vállát.
- Tényleg, ő hogy van most? - érdeklődik aggódva.
Bulgária és Románia legjobb barátok - mondjuk ez nem volt mindig így.
A lány sokszor segített neki a 90-es években. Az ezredforduló után jártak is, de végül közös megegyezéssel szakítottak. Kettejük kapcsolata elmélyült és szép volt, így miután különváltak is barátom tudtak maradni.
Bulgária később tudta meg titkát, mint Szerbia, de nagyon segítőkész volt vele. Tudja jól mire volt képes, ha elborult az agya, azonban azt is, mennyire szokta gyötörni őt a bűntudat.
- Megnézheted. Becsuktam a szobájába.
- Beszélek vele, viszont szerintem még az a legjobb, ha ott is marad. És... Hívni kéne valamiféle orvost, nem tudok többet tenni Унгария-ért.
Szerbia leült egy fotelbe. Telefonjában alig nyitotta meg a névjegyzékét, az ország máris visszatért.
- Nem akar senkit se látni. - erre a szemkötős felsóhajt, majd tárcsáz egy számot.
- Szia Rusija! - köszön orosz nyelven.
- Сербия? Máris hiányoztam?
- Szeretnék tőled kérni egy szívességet...
- Igazán~? -Szerbia bepirul és elmosolyodik a hanglejtés hallatán, mire Bulgária egyik szemöldöke magasra szalad homlokán.
- Nem, most nem olyat! - vágja rá, majd kimegy a konyhába és becsukja maga mögött az ajtót. Nincs kedve magyarázkodni.
- Rumunija megtámadta Mađarska-t.
- És? Várható volt, hogy háborúzni kezdenek.
- MI? Nem úgy! Kiszívta a vérét. Kéne egy orvos, gondo'tam te tudsz valakit.
Oroszország természetesen tisztában van azzal, hogy Románia vámpír, lévén, a Szovjetunió egyik utódállama, így nem lepődik meg túlságosan. Őt amúgy is nehéz lenyűgözni.
Kis tűnődés után válaszol:
- Történetesen igen. Szerencsétek van, mert épp Еьропа-ban (Európában) tartózkodik. Felhívom, megy majd ahogy tud.
- Rendben, köszönöm Rusija! - nyomta volna ki a hívást, de a szláv megállítja.
- Várj! Ugye tudod, hogy ennek ára van~?
Szerbia lelki szemei előtt megjelent az orosz perverz mosolya.
- Persze.
- Este várlak. - szól, majd leteszi.
Mikor visszamegy a társalgóba Bulgária rögtön nekiszegezi a kérdést:
- Ti együtt vagytok Руска-val?
- Nem!
- De azért... Khm, na érted?
- Nem!
- Egyébként mindent hallottam, szóval kár titkolóznod. Szeretném tudni az igazságot.
Kis hallgatás után Szerbia felel.
- Csak azér' mondom el, mer' tudom, másképpen úgyis kiderítenéd. Szóval, a mi kapcsolatunk ilyen... Barátság extrákkal típusú.
- Undorító!
- Mer' m'ér'? Valahogyan ki kell engedni a fáradt gőzt! Tudod milyen régen nem-? Ne fintorogj!
- Rosszallóan nézek rád! Hisz előző héten is meg akartalak téged látogatni, és rádnyitottam, szóval ne álszenteskedj!
- Nekem egy hét sok idő! - jelenti ki sértődötten - Egyébként is ki vagy te, az anyám? - teszi fel a költői kérdést, majd rágyújt egy szivarra.
- Legalább nyitnál egy ablakot! - méltatalankodik Bulgária.