Eljött az idő, hogy Harry és Draco elinduljanak a kúriába. Harry szíve a torkában dobogott. Draco mikor észrevette Harry arcán az izgalmat, kicsit megszorította kezét, nyugtatásképp. Nemsokára meg is jött Lucius és Narcissa egy fekete BMW- vel, és kiszálltak. Narcissa rögtön odafutott hozzájuk.
- Sziasztok! - ölelte meg őket. Harrynek jól esett a gesztus. Lucius mögöttük állt karbatett kézzel, és figyelte a jelenetet. Halványan elmosolyodott. De úgy hogy senki sem vette észre. Draco és Harry most hozzá mentek.
- Apám.
- Mr Malfoy. - biccentett illedelmesen Harry.
- Fiam. Mr Potter- nyújtotta Harry felé a kezét. Harry elfogadta. - üljetek a kocsiba. Hamarosan indulunk- mondta, majd továbbállt. Harry és Draco beültek a kényelmes kocsiba. Harry Draco vállára döntötte fejét, és úgy utazott egészen a célállomásig.
~©~©~©~©~
- Harry, gyere megmutatom a szobád! - mondta a szőke, majd Harryt a kezénél fogva húzta fel a lépcsőfokokon. Az első emeleten aztán jobbra fordulva megálltak a második ajtónál. - Ez a tiéd. Én itt vagyok melletted. Oké?
-Oké. Kösz - mondta majd benyitott. A szobában volt egy hatalmas franciaágy, egy kandalló és előtte egy fekete bőrfotel, egy nagy könyvesszekrény és egy füstös színű dohányzó asztal. A szobából nyílott egy kisebb fehér ajtó. Harry érdeklődve benézett oda is. Fürdőszoba volt ott. Kényelmesen ledőlt ágyára, és elnyújtózott, majd lehunyta szemeit.
Nem sokkal később, egy kicsi kezet érzett a vállán. Lassan kinyitotta a szemét. Egy házimanó volt az.
- Hm? - kérdezte Harry fáradtan.
- Mr Malfoy azt üzeni, hogy öltözzön át, és jöjjön le ebédelni - sipította a manó, majd egy hangos pukkanással eltűnt. Harry szitkozódva odament a ruhásszekrényhez hogy válasszon egy ruhát. Gyorsan felvette, és lement az étkezőbe. Lucius, Narcissa és Draco már ott ültek és rá vártak.
- Végre! Csakhogy idetalált - sóhajtott fel gúnyosan Lucius. Narcissa csak egy szúrós pillantással dílyazta a mondatot.
- Elnézést hogy késtem! - mondta illedelmesen Harry és leült Draco mellé, aki rögtön összekulcsolta kezeiket.
- Semmi baj fiam! Előfordul - mosolygott Narcissa. A házimanók elkezdték hordani az asztalra a rengeteg finom ételt, s mikor végeztek, mind a négyen nekiláttak az evésnek. Harry és Lucius között tapintható volt a feszültség. Mindkettőjüknek kb ilyen gondolatok repkedtek a fejükben:
Harry:ez a vén fasz állandóan beszólogat! Legszívesebben megfojtanám!
Lucius : Potter! Úgy utálom ezt a hat betűs nevet, hogy az összes viselőjét kinyírnám! Főleg azt aki itt ül előttem!
Az ebéd után mindenki tartott egy kis délutáni pihenőt. Harry és Draco ezt együtt akarták tölteni de Lucius ezt megakadályozta azzal hogy beszélni akar Harryvel négyszemközt.
- Szóval? Mi ilyen fontos? - kérdezte Harry, gunyorosan.
- Rólad és a fiamról.
- Tán nem tetszik hogy együtt vagyunk?
- Nos.. Ami azt illeti nem.
- Miért?
- Tudod... Igazából Draco nem szeret téged.
- TESSÉK??!! - akadt ki Harry azonnal.
- Jól hallottad - kapott alkalmat Lucius a hazudozásra - ő csak kihasznál téged!
- Nem hiszek magának!
- Nem-e? - röhögött fel Lucius- pedig lassan ideje lenne!
- Nem! Ezt az egészet csak kitalálta hogy szétmenjünk Dracoval! Csak azért mert maga nem bír engem!
- Való igaz hogy nem kedvellek. De tudod... Én mindig azt nézem hogy mi jó a fiamnak. És tudom hogy téged nem szeret.
- De... De honnan tudja? Elmondta magának vagy mi? - Harry kezdett kétségbeesni.
- Mesélt azért ezt azt. És abból arra következtettem. - Harry érezte ahogy a könnyei lassan ellepik a szemét.
- Akkor.... Mi legyen?
- Szerintem ha azt akarod hogy Draco boldog legyen, akkor elhúzod a csíkot.
- Rendben. Ha őt ez teszi boldoggá... Akkor elmegyek - mondta Harry, és érezte ahogy a szíve darabokra hullik.
- Ne szomorkodjon Mr Potter! Egy nap majd talán megtalálja az igazit aki majd viszonozza érzéseit - mondta Lucius. Elhívott két házimanót, akik kihozták Harry cuccait, s kivezették őt. Harry szomorúan visszatekintett a kúriára, majd Lucius-szal együtt elhopponált.
~©~©~©~©~
Draco a szobájában ült és hangosan sírt. Azt mondta neki az apja, hogy Harry azért ment el mert már nem szereti őt. Dracóban egy világ omlott most össze. Nagyon hiányzott neki Harry és egyben mérges is volt rá. - ha Harryt ez teszi boldoggá - gondolta magában keserűen.
Eközben a Privet Driveon...
Harry az ágyán hasrafeküdve zokogott. Nem tudta elfogadni azt amit Lucius mondott. Vagyis inkább felfogni. A szobájában szana széjjel volt dobálva minden. Igen. Harry volt az. Mérgében szétszedett mindent ami a keze ügyébe került.......
Folytatás a kövi részben.... ♥️♥️