Bakugo Szemszög:
De ajjj miért voltam vele olyan rendes? Áááááá nem értem. Bassza meg! Puhány lett belőlem! Jó mostmár alszom.
-Ojj Deku! ~Szóltam oda bámuló barátomnak.
- Igem? ~kérdezett vissza zavarodottan.
-Miért nem ~közelebb léptem hozzá - tudlak kiverni a fejemből? ~ kérdeztem a zavarodott fiút.
-Katcchan.....én ~közelebb lépett hozzám és megcsókólt -....én sem tudlak kiverni a fejemből. ~ Mondta kipirúlt arccal.
-Deku...~folytattam volna de.... de hirtelen minden elsötétűlt,és minden megváltozott.
Azt láttam, hogy Deku és a Félarcú fogják egymás kezét és csókolóznak.
Miután abba hagyták a csókot a Felemás elővett valamit a zsebéből majd letérdelt.
Én itt sírva fakadttam.
Rohantam ahogy csak a lábam bírta, de hiába való volt, egyre jobban csak távolodtak. Nem értem oda.
-Deku, Deku, De......~felriadttam
-Csak eggy álom. ~éreztem ahogy valami van az arcomon.
-Én....Sírtam?
-Nem, nem, nem ~ törőlgettem a könnyeimet, majd a könny áztatta arcom a kezembe temettem.
-Ez nem én vagyok!! Bassza meg!
Mi lett velem? Én nem szoktam sírni!! ~ Elvettem kezem az arcomtól, majd telefonomért nyúltam hogy, megnézzem az időt. 00:37-et mutatott.
-Akkor még tudok aludni. ~vissza feküdttem az ágyamba, már majdnem elnyomott az álom, amikor valami hangot hallottam.
Valaki nyökdécsel és ez nem más mint......Deku! Mi ez.....hogy.....De.....hát össze vesztek......Megint eleredttek a könnyeim.
Miért? Én ezt nem akarom.
Deku, ne...kérlek ne tedd.
Én ezt nem bírom.
Hagyjátok abba ~ összekuporodtam az ágyamon, és kezemmel, próbáltam annyira ráfogni a fülemre, hogy ne haljak semmit. Könnyeim akaratlanul, is előjöttek. Nem tehetek ez ellen már semmi.
El kell felednem Dekut....Föleg hogy ő nekem a....
Egy kis idővel később elnyomott az álom.
Megint Dekuval álmodtam.
Láttam ahogy szerelmem, és a Félarcú kézenfogva sétálnak az oltárhoz.
Reggel az ébresztőm borzasztó hangjára keltem fel amit ijedtemben le is robbantottam a helyéről.
-Ch....majd veszek másikat! ~ felőltöztem és indultam is a suliba...!
Todoroki szemszög:
-Reggel van ? ~ kérdeztem magamban. Megnéztem az időt 7:20-van, egy kicsit elaludtunk. Rá néztem szerelmemre, aki a melkasomon feküdve szuszogott.
Bárcsak tovább nézhetném a cuki álomszuszékot, de sajnos fel kell keltenem.
-Kicsim...Midorya ~ felültem, majd fölé kerekedtem, hogy adjak egy puszit az arcára, a gyors puszi után oda hajoltam a füléhez, hogy bele súgjak.
- Itt van All Might!
-Mi...tessék...hol? ~ felriadt, és zavarodottan körül nézett.
Majd megszólalt.
-Te.....te nagyon gonosz vagy! ~mondta durcisan.
-Tudom! Na? És megtaláltad amit kerestél? ~ kérdeztem gúnyosan.
-Ch....~ oldalra fórdította a fejét, majd közelebb mentem hozzá, és megöleltem, majd adttam egy gyors puszit a nyakára.
-Naa Mido....ne durcizz.....~ mondtam neki boci szemekkel.
- Nem durcizom....~ mondta.
-De igen. ~ mondtam neki, majd hozzá vágtam az eggyen ruháját.
- Héé.....jó, nem durcizom! ~ mondta megadóan.
- Hát.....remélem. ~ mondtam neki.
- Todoroki-kun én......~ folytatta volna de a szavába vágtam.
- Shoto! Nem Todoroki-kun! Csak simán Shoto! ~mondtam neki sértődötséget színlelve. Majd az ajtó felé vettem az irányt, de vissza rántott.
- Shoto én.......nagyon szeretlek. ~mondta majd felemeltem.
A fenekénél fogva tartottam. Látszólag nem számított erre. Megpőrgettem majd miközben tettem le adtam egy neki egy csókot.
- Én is szeretlek te majom ~ Mondtam neki.
-Te meg eggy pöcs vagy. ~ mondta nekem.
Nagyon meglepődtem, mert nem gondoltam volna hogy ilyet is tud mondani.
-Hmm.....Hát jó....De most már őltözznünk fel, mert elfogunk késni az iskolából.
Felöltöztünk majd indultunk az iskolába. Út közben megfogtam Mido kezét.
Mikor oda értünk a suli kapujához Mido elengette a kezem, nem mondom, hogy jól esett de ha neki így jó, akkor el kell fogadnom.
De akkor sem értem miért nem akarja, hogy a többiek megtudják hogy eggyütt vagyunk?!
-Deku-kun! Jó reggelt! ~ kiáltott oda Uraraka-san. -Öm....jó reggelt neked is Todoroki-kun! ~ Látszólag nem örül hogy eggyütt jöttünk Midoryával.
- Jó reggelt Uraraka-san! ~ Köszönt vissza Mido egy fél mosoly kíséretében. Én csak bólintottam.
-Deku-kun! Hallottad a híreket?
~kérdezte barátomat Uraraka.
Hi mina san! Gumenasai hogy mostanában nem volt réssz de nem volt jó a laptopom, ahogy még most sem jó! A másik gépem meg nagyon régi és lassú, ezért nem mertem próbálkozni vele. Így a telefonomon írtam meg az új részt nagy nehezen (khmm....műkörömmel elég nehéz volt 😅)
De ahogy mondtam értetek bármit.
Remékem tetszik. Köszönöm h elolvastad.
És kérlek titeket hogy nézzetek rá az oszt.társam oldalára is..előre is köszönöm.
Nem tudom mikor lessz új rész remékem h hamar.
Puszi a Buksitokra😘😘
Sziasztok!
Plus Ultra!