Zavaros Szerelem és Ragyogás (Szünetel!!)

3.Rész

,,-Aha. Mondjuk a Szabaduló szoba?-horror? Hú de jó. De belegyeztem."
Mondjuk azt hiszem én az egyik jelenetnél megijedtem és a mellkasába fúrtam a fejem, de valahogy így sikerült el is aludnom. Már csak arra keltem fel hogy éppen a szobámba visz fel. Miután lerakott az ágyra én nem voltam hajlandó elengedni.
-Elijah nincs kedved velem aludni? Nagyon félek...-néztem rá az álmos kiskutya szemeimmel, mire ő csak elmosolyodott. Kerestem  neki egy lenge maci nacit meg egy sima fehér pólót Denisz ruhái között. És pont jó is lett neki. Én is átöltöztem a hosszú lenge pólómba és a combközépig leérő gatyámba, majd bevetettem magam az ágyba, beljebb kúsztam a falhoz hogy ő is odaférjen.
-Biztos nem baj hogy itt kell aludnod velem?-kérdeztem mert kicsit bűntudatom volt hogy elrángattam ide a házamba majd még ez is.
-Nem baj, nyugi-mosolygott majd lekapcsolta a lámpát.-Jó éjt. Szép álmokat-mondta már egy ici-picit halkabban.
-Jó éjt. Neked is-motyogtam, majd legnagyobb meglepetésemre a keze a fejem alatt volt, így én nyugodt szívvel hozzábújtam és betakartam. A mellkasára tettem a fejem és a szívverését hallgatva nyomott el az álom.
Reggel előbb fent voltam mint ő. Óvatosan keltem ki mellőle,visszatakartam és halkan lementem a konyhába csináltam neki 2 szendvicset, tálcára tettem és még mellé egy poharat meg egy kést. Mire felértem már ébredezett.
-Jó reggelt. Hoztam reggelit de ha megetted szólj. Én addig össze szedem magam-mutattam a fürdőre. Letettem elé a tálcát. A szekrényből elővettem egy fekete farmert meg hozzá egy fekete-piros kockás inget alá meg egy fekete feszülős trikót. Gyorsan bementem a fürdőbe és 5 perc alatt le is tusoltam. Felöltöztem, a hajam kiengedtem és szépen kifésültem. Mire vissza értem a szendvicsek eltűntek.
-Mivel tudtam hogy éhes leszel egy különleges fogással készültem-néztem rá majd leültem vele szembe és a kezembe vettem a kést a bal kezem a pohár fölé tettem. Ahogy feltűrtem az ingem ujját látszottak a vágások a karomon. Belevágtam a csuklómba 2-3-szor és csak tartottam a kezem.
-Ezt miért csinálod? Nem szabadna ilyen fiatalon a halállal kacérkodni-hangja kissé szomorúan csengett. Nem értem mi a baja. Miután a pohár tele lett én kimentem a fürdőbe ő pedig megitta a piros folyadékot. Ott álltam és néztem ahogy a vérem csöpög. Szerettem ezt nézni, de ebben egy kopogás zavart meg. Szóltam hogy szabad, mire Elijah dugta be a fejét.
-Jöttem segíteni. Hol az elsősegély doboz?-miután megmutattam neki, ő bekötözte a karom és vissza pakolt.-Gyere most én csinálok neked reggelit-indult el ki az ajtón.
-Mi? Itt nálunk?-értetlenkedtem.
-Nem gyere át hozzánk. Szívesen látunk. Vagy nincs kedved?-nézett rám szomorúan.
-De igen van csak félek-néztem a kezemre.-Egyébként köszönöm szépen.-mondtam és megöleltem ahogy ott állt előttem.
-Nincs mit. De ne aggódj, nem lesz semmi baj majd én megvédelek. De szerintem nem is kell, mert a fivérem oda lesz érted. Mind a kettő. De van egy olyan érzésem, neked is bejön majd Klaus. Ne ijedj meg mert először kicsit bunkónak fog majd tűnni, de nem az csak nehezen nyílik meg mások előtt, de amúgy nagyon rendes-magyarázta meg előre a dolgokat.
-Ööh oké. De jó ez a ruha? Nem kellene egy elegánsabb mert ebbe amúgy is kövér vagyok-aggódtam. De erre ő csak nyugodtan válaszolt.
-Nyugi húgi. Nem is vagy kövér. Tökéletes alakod van. Na gyere menjünk-indult el a lépcső felé én pedig követtem. Lent egy üzenet várt minket miszerint drága bátyám már le is lépett valami csajhoz. Felvettem azt a dobozt amibe a sok palacsinta volt.
-Vezessek én?-néztem rá mire ő csak nevetve bólintott.
-Ugye tudsz vezetni?-kérdezte a kocsiban már mellettem ülve.
-Ajj már. Ennyire nem bízol bennem? 12 évesen már drifteltünk a hátsó kertbe apukámmal. És te tudsz vezetni?-nevetettem mire ő csak bólintott.
-Tudok csak nem szoktam mert a vámpírok sokkal gyorsabban tudnak futni-ebbe igaza volt. Miután kiderítettem hogy hova kell menni el is indultam. Mikor megálltam a házuk előtt így szólt:
-Ez gyors volt. Esküszöm nagyon jól vezetsz. Hány éves is vagy?-ráncolta szemöldökét.
-19 de nem sokára 20-kacsintottam rá.-De egyszer majd ittasan nézd meg hogy hogy vezetek-kiszálltam és ő bátorítóan rám mosolygott. Az ajtó előtt megtorpantam. Rátette a kezét a kilincsre de mire kinyithatta volna az ajtót az kitárult és egy nagyon helyes fiatal fiú állt ott.
-Kol Mikaelson. Örvendek szépség-mosolygott.
-Annabella Rosette vagyok. Én is örvendek-fogadtam el a felém nyújtott kezét. De furcsa mód kézfogás helyett kézcsókot kaptam.
-Na gyere beljebb. Rebekah a nappaliban van. Klaus meg fent a szobájában. Szóljak neki?-kérdezte Elijahra nézve. Ő csak megrázta a fejét.
-Nem majd én beszélek vele ti addig üljetek le és ismerkedjetek-pillantott felváltva ránk.
-Ja hoztam nektek valamit-nyújtottam át neki a dobozt amit tele volt palacsintával.