Az arcom nagyon zsibbadt. Hogy lehet valakinek ennyi ereje ilyen kicsin? Erre keresem a választ. A fájdalomtól már a könnyem is kicsordult akaratom ellenére is. Aztán eszembe jutott hogy nekem már órán kellene lennem. De pont abban a pillanatban kicsöngettek. Szuper. Köszönöm Min Yoongi az igazolatlant. Még mindig könnyezve elmentem a könyvtárba és írtam anyának.
Szerencse hogy ilyen jó fej anyukám van. Mikor végeztem a beszélgetéssel mentem volna ki mikor is két lány oda jött hozzám.
-Szia minden rendben?-kérdezte tőlem az egyik.
-Persze minden a legnagyobb rendben.-mondtam miközben próbáltam mosolyogni.
-Láttunk Yoongival beszélgetni. Nem kell titkolni. Bennünk megbízhatsz.-mondta a másik.
-Rendben. Az én nevem Kim Taehyung. És titeket hogy hívnak?
-Én Han Soori vagyok.-mondta a szőkés barna hajú.
-Én pediglen Kim Lara vagyok.-mondta a barna hajú lány.
A lányokkal még beszélgettem egy kicsit és cseréltünk telefon számot majd mentünk órára. Sajnos ők nem az én osztályomba járnak. De egy évfolyamon vagyunk. A többi óra gyorsan eltelt. Mikor végeztünk a lányokkal ( Yeji, Lara, Soori ) és Félixel együtt mentünk haza. Mert nagyon jól össze barátkoztunk. Az út nagyon jól telt, sokat hülyéskedtünk. Végül már csak Soorival mentem tovább. Kiderült hogy Soori a szomszédban lakik így bármikor mehetünk és jöhetünk haza együtt.
Bementem a házba ahol anya egyből üdvözölt. Meg vacsiztunk közben megbeszéltük hogy mi volt ma az iskolában. Apa pedig elmondta hogy az egyik ügynökség felvételit tart mert egy új bandát szeretnének létrehozni. Megbeszéltük hogy jelentkezem rá ugyan is ez az álmom. Fel hívtuk az ügynökséget hogy ez hogy is van. Jövő héten lesz egy meghallgatás és ott eldől hogy felvesznek-e. Akkor még nem tudtam...
Egy újabb rész. Remélem hogy elnyerte tetszéseteket :) A szeretet legyen veletek <3 <3