Egy nap, amikor haza fele tartottam a melóból, arra lettem figyelmes, hogy valami mocorog a szemetes kuka mellett fel halmozott zsákok közt. A kuka a panel ház előtt állt, melyben laktam, és ki akartam dobni a vizes üvegemet, ezért koncentráltam annyira a szemetesre. Oda is sétaltam, es a mocorgó zsákon tartva a szemem be dobtam a kukába a műanyagot. Lassan oda léptem, és legugolva kibontottam az esőtől vizes zsákot,nem törődve a csomóval. Igazából, csak reméltem, hogy az esőtől nedves, cseppes. A zsák, egy fekete kis cicát rejtett, aki négy kicsi fehér zoknival büszkélkedhetett. Amikor meglátott, felnyávogott vékonyka hangján. Magamhoz vettem. -Hát téged meg ki csomagolt be,hm? Ki tett ki ilyen kegyetlenül? Újabb, panaszos nyávogás volt a válasz. -Nocsak, nocsak! Gyere velem szépen, együtt kitaláljuk mi legyen, rendben? Éhes vagy? Gyere, kapsz egy kis vizet.- azzal magamhoz öleltem az állatot és felvittem a lakásomra. Igy kezdődött a történetem Joshal. Nyafi apró tappancsaival.