Xiao Zhan menedzsere gyanakvóan bámult Wang Yibóra. Wang Yibo komor tekintettel nézett vissza rá. Wei Wuxian ártatlanul pislogott. Már mindannyian felöltöztek és készen álltak a napra, de a menedzsereik a szobában tartották őket.
– Komolyan, Ge, nem csináltunk semmit. Zhan Ge-t nagyon megrázták az előző napi események, és rémálma volt. Egy csomószor aludtunk egy szobában a forgatások alatt. Mi miatt aggódtok?
Naná, hogy aggódtak. Amikor a stábtagok külső helyszíneken forgattak, akkor osztozkodniuk kellett a szobákon, mert korlátozott számú szoba és hotel állt rendelkezésre. Xiao Zhan általában Wang Yibóval osztotta meg a saját szobáját, máskor Wang Zhuochenggel vagy más férfiakkal, megint máskor magával a menedzserével, de ő soha az életben nem kapta még rajta a színészét, hogy alvás közben egy másik embert ölelget!
És azt jól tudta, hogy Xiao Zhan nem szerette az ijesztő filmeket, és hogy nem mászna rá senkire gyerekes módon, csak mert megijedt egy szellemtől.
Csak legyünk túl ezen a napon, gondolta a menedzser.
– Mindenesetre a forgatást ma elhalasztották a tegnapi események miatt. A mai jelenetet egy régi templomban kellene felvenni. Egy elhagyatott temető mellett van, és a rendező tart tőle, hogy bolygatnánk a szellemeket, úgyhogy felkértek egy taoista papot, hogy tisztítsa meg a területet. De az ügynökségeitek azt szeretnék, ha élő adásban számolnátok be a tegnapiakról. Úgy tűnik, hogy az ügynek már híre kelt.
– Persze – bólintott Yibo. – Mikor?
Yibo menedzsere a karórájára bámult.
– Húsz perc múlva. Mi ketten lemegyünk és hozunk nektek reggelit, addig is ti ketten felkészülhettek. Már bejelentettük a Weibón* az élő videót. Közben ehettek is.
A két menedzser elhagyta a szobát. Wei Wuxian Yibóra nézett.
– Mi az az élő, és mi az a Weibo?
Yibo mély levegőt vett.
– Mielőtt erre rátérnénk... szeretnék tisztázni valamit.
– Mit?
– Ki vagy te? Mi vagy te?
Wei Wuxian meglepődött. De végül is ez a férfi Lan Zhan volt, gondolta.
– Wei Wuxian vagyok.
– ... Ha nem válaszolsz végre komolyan, akkor elviszlek a kórházba.
Wei Wuxian felhúzta magát.
– Nem hazudok neked.
– Jó – bámult rá Yibo. – Mondj el mindent magadról!
– A nevem Wei Ying, az adott nevem Wei Wuxian – duzzogott. – Ismerned kellene, ha olvastad azt a könyvet. Benne van az életrajzom.
– Szóval azt mondod, hogy te vagy Wei Wuxian A démoni kultiváció nagymesteréből.
Egy kitalált karakter. Igazából volt egy ilyen megérzése, de nem akarta elhinni. Wang Yibo már akkor gyanakodott, hogy valami természetfeletti történt, amikor meglátta a színésztársa vörösen világító szemét, de hogyan kellene megbirkóznia ezzel a problémával?
Az ő Zhan Ge-jét megszállta egy kitalált karakter. De a kitalált karakterek nem szellemek, hacsak az író nem hazudott akkor, amikor azt mondta, hogy ez az egész csak a fantázia műve. Mentális betegség? Pszichiáterek és terapisták vannak az ilyen problémákra. Szellemek? Hívhatna egy ördögűzőt. Egy kitalált karakter? Kihez fordulhatna?
YOU ARE READING
Kicserélve (Switched) - fordítás [befejezett]
FanfictionRiley E. Raines fordítása Ajánló: Amikor egy színész lelke egy képzelt világba, míg egy képzelt karakter lelke a való világba vándorol. Xiao Zhan sok dologra képes - tud énekelni, táncolni, színjátszani, főzni és rajzolni -, de nem képes kultivátoro...