Gyógyító szerelem

13. fejezet

Erősen +18 besorolású.Csak saját felelősségre.

Piton

Az utolsó órám után, nem vittem vissza a tekercseket a lakosztályomba, mert akkor biztos, hogy ott ragadok Hermione mellett.

Elindultam vacsorázni.Mikor a nagyteremben, végig mentem az asztalok között, felöltöttem a legsötétebb arckifejezésem, hogy senki se próbáljon szóba elegyedni velem.

A tanári asztalnál leültem a Minerva mellé.Szedtem magamnak egy kevés vacsorát, de csak tologattam a tányéromon. Hermionéval akartam vacsorázni az ágyban.

-Perelus, mesélj kérlek.Hogy van a védencünk? - nézett oldalról az Igazgatónő.

-Jól van.Sokat alszik, ami az Ő esetében elfogadható, és jót tesz a felépülésének. - válaszoltam vissza fogottan.

-Remek.Kérlek add át neki, hogy ha holnap jól érzi magát, szeretném ha meglátogatna az irodámban.

-Talán valami probléma van Minerva? - feszültem meg.

-Ugyan dehogy.Sajnos nem tudtuk befejezni, az előző beszélgetésünket a továbbtanulásáról.

-Értem.Átadom neki.

Mikor már az egész terem a desszertnél járt, úgy éreztem, elég ideig mutattam meg magam.Felálltam az asztaltól, és a hátsó ajtón távoztam.

Amennyire csak lehetett lassan haladtam.Nem akartam feltűnést kelteni.

Mikor beléptem a lakásba, alaposan bezártam az ajtót, és védővarázslatokat is alkalmaztam.Utoljára, egy Disaudio bűbájt is bevetettem, mert kétlem, hogy csöndesek leszünk ma éjjel.

Se a nappaliban, se a konyhában nem láttam Őt, ezért halkan beléptem a hálószobába.

Az a látvány, ami fogadott, azt hittem, hogy csak álmaimban lehetséges. Hermione az oldalán feküdt, nekem háttal.A lábait be hajlította, és a combjai közé, párnát szorított.A köntös felgyűrődött a derekára, így tökéletesen láttam, gömbölyű fenekét.A puncija meg volt duzzadva, és csillogott a nedvességtől.Össze futott a nyál a számban, ahogy arra gondoltam,hogy nem sokára megízlelem.

Csöndesen levetkőztem, hogy ne ébresszem fel.Csak a nadrágomat hagytam magamon.Óvatosan mellé feküdtem, és simogatni kezdtem a fenekét.Meg se rezdült az érintésemre.Ugyan úgy aludt tovább.

Gondoltam, itt határozottabb fellépésre van szükség, hogy a figyelmét felkeltsem.Alaposan benyálaztam a középső ujjamat, és simogatni kezdtem, a legérzékenyebb részét.Az ujjamat bevezettem a selymes redők közé, majd finoman ujjazni kezdtem.

Hermione halkan nyögni kezdett, majd lassan felnyitotta a szemét.Hátra nyúlt és megsimogatta a nyakam.

-Hmm, hiányoztál.....még - lökte hátra a csípőjét, követelőzve.

-Nem fáj már?Hm? - kérdezem, miközben megcsókolom a vállát.

-Minden rendben.Ne félts.

-Ettél valamit, most este?

-Nem.Éhes is vagyok...de nem ételre. - nevet - Folytasd...Egész délután, majd meg őrültem.

-Akkor kérd szépen. - húztam ki az ujjam belőle.

-Naaa - kiáltott fel rosszallóan.

-Halljam - simogattam a fenekét.

-Kérlek szépen...

-Látod megy ez. - Fel álltam az ágyról, és megindultam a nappali felé - Ha szeretnéd, hogy folytassam, akkor gyere utánam.

Megálltam a kanapé mellett, és figyeltem ahogy kilép a szobából.A pálcámmal, tüzet varázsoltam a kandallóba, és minden más fényt kioltottam.Mikor oda ért elém, az arca láng vörös volt az izgalomtól.Lassan oda nyúltam a köntöshöz, és kioldottam a kötőjét.Hagytam, hogy a földre hulljon, majd végig simítottam a karjain.Közben hallgattam, ahogy Hermione légzése, egyre gyorsul.