I'M AFRAID |JIKOOK

Huszonharmadik

Jungkook szemszöge

Bevitték a pasit, mi pedig elhoztuk Jimin cuccait. Egész úton éreztem a benne lévő feszültséget, szegény nagyon fél.
-Mondd el mi bánt.-térdeltem le elé a földre, úgy hogy ő a kanapén ült. Nem kicsit lepődött meg a cselekedetemen, de végül, kis habozás után megszólalt:
-Rettenetesen félek. Félek hogy következőkor többen lesznek, és akár téged is bántanak majd.-pityeredett el, kezeit pedig arcomra vezette.-Nagyon féltelek.
-Hidd el nekem, hogy nem lesz semmi baj. Így, hogy ennek az embernek nem sikerült bántania téged, ha vannak is csatlósai, akkor sem mernek már cselekedni, mert félnek hogy bent rendőrökkel őriztetjük a házat.-belepusziltam tenyereibe, és bizakodó tekintettel bámultam Jimin, hátha ettől megnyugszik majd.-Gyere, kicsim, együnk, és elmehetnénk valahova. Van kedved?-mosolygok rá őszintén, mira az ő ajkai is felfelé görbülnek.
-Van.-szipogott.
-Akkor gyorsan megreggelizünk, és megyünk is.- felkeltem a földről, éppen úgy mint ahogy Jimin a kanapéról. Letöröltem könnyeit puha arcáról, majd harmatkönnyű csókot leheltem homlokára.
-Nem csináltam meg a reggelit.-szólt
-Semmi baj, akkor majd útközben elviszlek egy gyönyörű helyre.-kezeimet felvezettem az arcához és hüvelykujjaimmal elkezdtem simogatni puha arcát, miközben homlokomat övének döntöttem.-Szeretlek. Halálosan.-jelentem ki, mire szégyenlősen elmsolyodik.
-Én is halálosan szeretlek.-kezeivel karjaimra simít
-Hova vigyelek szívem? Bárhová akarsz menni, elviszlek.
-Menjünk a strandra.-jelenti ki izgatottan.
-Miért pont oda? Ott le kell vennünk a pólóinkat, megbámúlnának a lányok.-suttogom ajkaira
-Majd féltékennyé teszem őket. Mikor a legjobban bámulnak, odamegyek eléd és szenvedélyesen megcsókollak.
-Tetszik az ötlet.-mosolyodtam el pimaszul, majd Jiminie már elnyitott ajkaira tapasztottam a szintén elnyitott ajkaim. Nyelvük öröm táncot járt, többször is belemosolyogtunk a csókunkba. Imádom puha, duzzadt ajkait, remélem ő is szereti az enyémeket. Kissé hosszúra sikeredett nyálcserénket követően összepakoltunk egy pokrócot, két fürdőgatyát, két törölközőt, és naptejet, mert Jimin bőre eléggé érzékeny a napra.
-Minden megvan? Mehetünk?-kérdem az éppen most beülő Jimintől.
-Mindnet elpakoltam, mehetünk mert már nagyon éhes vagyok.-bekötötte az övét, majd egy rövidke csókocska után elindultunk. Még nem is sejti, hogy milyen csodás helyre fogom vinni. Egy épp olyan csodás helyre, mint amilyen csodás Ő.