REED-Meghalnék a csókodért! |+18 |

🖤NEGYVENKETTEDIKRÉSZ🖤

                                         

A szalonba érve üdvözöltem a lányokat majd hamar elvégeztem a dolgomat s a továbbiakban fogadtam két menyasszonyt és egy VIP vendéget.
A munka pörgött ezerrel s már a nyári mennyaszonyi ruhák fotózását terveztem kijelentve, hogy a kedvencemen kívül mást nem vagyok hajlandó befotózni s a többit más modellek mutatják majd be akiket személyesen választok majd ki.
Úgy érzem megtehetem hiszen eddig is Elisabeth volt az aki kérlelt s ösztönzött,hogy fogadjam el az ajánlatokat mert a tervezők engem követeltek az első fotózás óta s ezért még a tavaszi fotózást is vállaltam de ez már más.
Együtt működőek voltak, mostanra mindenki tudta, hogy én vagyok a kizárólagos tulajdonosa a Valerian Bloomnak.

A saját ruháimat továbbra is terveztem de ezek megrendelésre mentek és egyediek vagyis nincs befotózás mert a menyasszonyok elvárásai szerint van megvalósítva és rajtam a szabókon és varrókon kívül csak a menyasszony láthatja.

Jól ment az üzlet,remekül ment...és ideje volt felvenni mellém valakit aki elintéz mindent,hogy én egy újabb szintre lépjek és megkönyítsem az életemet ahogy Elisabeth is javasolta.Neki ez én voltam és nehéz volt találnom egy olyan embert aki úgy,vagy legalább is hasonlóan csinálja mint én.
Lássuk be, úgy senki sem csinálja majd mint én és erre büszke is voltam.

Fél kettőkor rájöttem,hogy nagyon éhes vagyok és ma még nem ettem semmit azon a kis szelet avokádón kívül amit Richard tányérjából loptam.Az egyik lányt kértem meg,hogy hozzon nekem gombakrém levest mert azt kívántam. De ahogy megettem az első kanállal és megéreztem ízét belehánytam az irodai kukámba.

Az agyam robbanás szerű felismeréssel jelzett...

Hmm...naptár,gondoltam magamban s elővettem telefonomat,hogy megnézzem,hogy is állnak a dolgok.Bizonyára rossz volt a leves hiszen a naptáram rendben van,most kellene megjönnie pár napon belül.

Nem is foglalkoztam vele tovább mentem a dolgomra,mondanom sem kell...éhesen.

Ma öt embert halgatok meg s remélhetőleg megtalálom a jövendőbeli segédemet.
Az első hitetetlenül hülye volt,elmondása szerint imádja a divatot de mint kiderült egy fikarcnyit sem ért hozzá,a másodikról ne is beszéljünk a harmadik pedig már ott elrontotta,hogy az első mondata az volt " lőhetünk egy szelfit "
Kezdtem besokalni mikor a negyedik belépett s mikor távozott már a plafonon voltam.

Viszont az ötödik...ő volt az,ő bizony...ő lesz ez már biztos.

Egy huszonnyolc éves fiatal nő aki első látásra megfogott.Csinos külseje és kellemes illata volt,tetszett a parfümje s az életrajza méginkább.Nekem arra volt szükségem,hogy az üzleti részhez találjak valakit aki érti a dolgát,nem kell,hogy divattervező legyen,annak itt vagyok én.
Pryankának hívták és nagyon értette a dolgát, ezért nem is húztam az időt, felvettem.
Bemutattam a lányoknak s holnap már kezd is.
Sikeresnek könyveltem el a mai napot és telefonomra pillantva azt sem tudtam hová kapjak hirtelen.

-Lányok mutassatok meg mindent Pryának nekem mennem kell.Pááá. - adtam ki nekik.

-Reederica te nem maradsz még egy kicsit? - kérdezte mosolyogva.

-Nem lehet,sietek a Marsalba... - feleltem.

-A főnök nő szuperszexi pasija nem szereti ha váratják. - mondta Chloe a recepciós lány s én elmosolyodtam hiszen naponta hallok ilyeneket.
Mind odavannak Richardért.

-Holnap találkozunk. - mondtam s Chloe közölte,hogy a taxim másfél percen belül itt van.

Nemsokára három óra és én egy dugó kellős közepén ülök.Richard hívott s mivel kezemben volt a telefonom azonnal felvettem s köszönés nélkül belekezdtem. - Mindjárt ott vagyok,de tele a város,sietek ahogy csak tudok.