.☆ミMoon /Nishimura Riki ff./☆ミ.

08

Ajánlott zene: BTS-Mikrokosmos
~~

A tegnapi pánik rohamom utáni csókról nem nagyon beszéltünk Rikivel. Utána fel ügyelt még egy darabig majd haza kisért. Aztán este beszéltünk telefonon de mind a ketten kerültük a csók témát. Mindegy ma mindenféle képen segítenem kell neki több háziban is. Aj de nehéz lesz! Tegnap óta nem tudok másra gondolni csak azokra a méz édes ajkakra. Többet akkarok belőle. Akarom az ajkait az enyémeken. Csak hogy nem tudom mi is van köztünk. És őszintén kicsit fura hogy csak egy hónap kellett ahoz hogy meg tetszek neki. Ez túlságosan fura.

-Nabi minden oké?-Kérdezte Jake aggódva mire a másik oldalamon ülő Riki is felém kapta a fejét és aggódva nézett rám. A tegnapi után nem is csodálom mondjuk.

-Persze csak egy kicsit el kalandoztam.-Mondtam miközben bele ittam az üdítőmbe. Jake csak bólintott majd vissza fordult a többiekhez.

-Biztos minden rendben?-Kérdezte Riki aggódva mire bolintottam-Én legyek az első akinek szólsz ha rosszul vagy. Oké? És tényleg szólj.-Mondta miközben meg fogta kezem és össze kulcsolta ujjainkat. Majd a combomra rakta össze kulcsolt kezeinket.

-Rendben.-Mondtam neki mosolyogva-Mondtam már hogy imádlak?-Kérdeztem suttogva. Mire a fiú úgy csinált mintha gondolkodna.

-Azt hiszem igen. De nem elégszer!-Mondta egy ravasz mosollyal ajkain.-Na egyél mert a végén még rosszul leszel itt nekem.-Mondta és meg símitotta a buksimat.

-Oke szóval te nem is imádsz engem? Jó ezt meg jegyeztem.-Mondtam durcázva miközben bele ettem a ramenembe. Riki csak hitetlenkedve meg rázta a fejét.

-Imádlak, nagyon is!-Jelentette ki mosolyogva mire meg enyhültem és erősebben szorítottam rá a kezére-Milyen ragaszkodó lett itt hirtelen valaki.-Nevetett fel halkan.

-Nem én mondtam neked tegnap sírva hogy nem akarlak el veszíteni!-Mondtam neki amire azt hittem hogy nem fog válaszolni és ez egy kényes téma lesz.

-De gondoltad.-Kacsintott egyett és minden további figyelmét a többiekre forditotta. Én csak meg forgattam a szemem. Továbbra sem tudom el dönteni hogy most mi van, vagy mi lesz. Még mindig félek hogy mi lesz. Főleg hogy Riki nem tudja hogy van valamien betegségem. Mi van ha e miatt nem hogy nem akar összejönni velem, de barátkozni sem fog? Mi van ha selejtnek fog tartani?

~~

Délután van már éppen Rikire várok s könyvtárban közben pedig fejben mamám születésnapját szervezem. Már csak egy hét van addig. Egy biztos azt akarom hogy csak ő és én legyünk ott, meg persze ha a lüke fiú komolyan gondolta hogy meg ismerné fel menőm akkor ő még jöhet. Ezt majd meg beszélem vele. A torta kérdést Jay már intézi azt mondta Sunooval és Jungwonnal majd meg csinálják ne aggódjak. Kicsit azért még is tartok ettől. Heeseung azt mesélte egyszer akart Jay csinálni valamit Jungwon szülinapjára de fel gyujtotta a konyhájukat. De el mondás szerint az a valami legalább finom volt.

Aztán mamám szülinapja után be íratom magam kezelésekre. Elméletileg kevésbé fogom magam rosszul érezni. Kevésbé leszek fáradt a kezelésektől. Legalább is Dr. Min tegnap ezt mondta a telefonba. Szerencsére ez a kezelés még meg fizethető áron van. Emellett van egy gyógyszer amit most tesztelnek. Elméletileg ez ki tudná ölni a baktériumokat a testemből, viszont kisérleti fázisban van egyenlőre. Remélem hogy minél előbb meg lehet majd kezdeni az új gyógyszerer kezelést. Konkrétan az meg mentené az egész életem. Csak remélem hogy sikeres lesz a dolog.

Éppen a saját rajz házimat szedem elő és teszem az angol valamint biosz könyv mellé amikor be lép Riki a könyvtárba. Köszön a könyvtáros nönek majd el indul felém. Fekete haja szemébe hullik. Olyan jól néz ki a fekete melegítő szetjében. Nincs ki csípve még is annyira jól néz ki. Oda érve hozzám le pakolja a dolgait majd le hajol hozzám és egy puszit nyom az ajkaimra. Amint el vál egyből vissza húzom egy rendes csókra. Érzem hogy bele mosolyog a csókunkba. Egyszerűen áldás az ajkait érezni az enyémeken. Erre vártam tegnap óta, csak nem tudtam hogy meg tehetem e. Mondjuk azt továbbra sem értem hogy most én a barátnője vagyok? Vagy most mi van? Egy idő után levegő hiány miatt el vállunk. Zihálva nézünk egymás szemébe. Riki nyel egyett mielőtt le ül a mellettem lévő székbe.

-Fiatalok! Ha meg kérhetem önöket máshol romantikázzanak.-Nézet ránk a könyvtáros jelentősségteljesen mire mi csak bocsánatott kértünk.

-Na kezdhetjük?-Kérdeztem Rikit aki csak bólintott majd előszedte a rajz cuccait.

~~

-Nem! Riki rosszul csinálod!-Néztem rá nevetve. Már az arca is tiszta porpasztell volt amin el kuncogtam magam.-Kék az arcod babám!-Mondtam neki mosolyogva míg ő csak kérdőn nézett rám.

-Szóval már a babád vagyok?-Kérdezte húzva az agyam.

-Te kezdtél el becézni először. Csak úgy emlézeztettlek!-Szóltam rá egyből mire ő csak bólintott igazat adva nekem. Ezek után meg fogta a piros krétát és be kente vele az újját.

-Fordítsd ide az arcod kérlek.-Kért szépen. Én nem értve a dolgot fordultam oda. Riki valamit rajzolt az arcomra majd jól szemügyre vette művét.-Tökéletes!-Mondta miközben nyomot egy puszit orromra ami csikizet ezért kicsit el fintorodtam. Szerintem nem is kell mondanom Riki csak kuncogott rajta egy sort

-Mit csináltál velem? Mit rajzoltál rám?-Kérdeztem mosolyogva mire el kérte a kéz fejem is és rá rajzolt egy szivet.

-Pont ezt!-muatott le a szívre majd a rajzára koncentrált. Ahogy a vonalakat húzta öröm volt nézni. A pulcsijának ujja fel volt türve. Amikor nagyon koncentrált mindig vagy ki dugta a nyelvét vagy meg nyalta ajkait. Nagyon aranyos volt. Egyből elő is vettem a telefonom hogy le fényképezzem. Nagyon jó kép lett. Egyből be is állitottam háttérképnek. Gyorsan csinálni akartam még egy képet azonban rajta kapott.

-Nocsak, nocsak mit csinálunk?-Kérdezte mire nekem egyből pírba borult az arcom.

-Semmit!-Tiltakoztam egyből és telefonom zsebre vágtam gyorsan.

-Aha azt látom!-Mondta miközben egy adag kéket kent az orromra mire én felháborodva néztem rá.-Na ne durcáz!-Mondta miközben közelebb jött és át ölelt.-Nagyon jól áll ez a szín.-Jegyezte meg miközben ki szedte telefonját a zsebéből majd le fényképezet.

-Ne Riki! Töröld ki! Most!-mondtam neki miközben próbáltam ki venni kezéből a készüléket.

-De olyan aranyos vagy! Be állitom háttérképnek!-Mondta mire egyből meg lágyult a szívem. Aranyosan kuncogott miközben be állitotta a képet. Aztán mikor végzett furcsán nézett rám, gondolom mert csak mosolyogva figyeltem és nem éppen szidtam. Az asztal sarka felet át hajolva nyomtam egy csókot ajkaira. Riki mosolyogva nézett rám.

-Olyan szép vagy.-Suttogta miközben fülem mögé türt egy kósza hajtincset. Pirulva probáltam másfelé nézni.

-Inkabb csináld a feladatott.-Mondtam neki mire ő csak mosolyogva bólintott.

Ha nekem valaki két hónapja azt mondja hogy most itt fogok ülni Nishimura Rikivel azt mondom neki hogy rá férne valami gyógyszer. Vagy hogy biztos valamilyen szer hatása alatt áll az illető. El sem hiszem. Akkor csókolom amikor akarom. Azt hiszem?  Bár mondjuk még mindig nincs tisztázva semmi. Egy biztos mindennél jobban szeretem Rikit és ezen semmi és senki nem tud változtatni. Az utolsó lélegzetemig szeretni fogom. Azóta a nap óta hogy először meg láttam szeretem. Még akkor is ha nem tudtam róla semmit.

------------------------------------------------