33. fejezet

146 7 4
                                    

----------------------------

18+

----------------------------

Travis szemszögéből:

-Mégis ki az a Larry? Sosem hallottam még róla. Te talán ismered? - kérdeztem a férfiasságomtól fuldokló, meztelen fiút - Úgy nézett rám, mint aki a halálomat kívánja, eltudod ezt hinni? Egészen idáig kerestem őt, és most, hogy meglett.. tch! Mi a faszt csinálsz? - fogtam rá fejére, belemarkolva hosszú, sötét tincseibe, hogy hátra rántsam.

-S-sajnálom! Jobban oda fogok figyelni! Ígérem.. cs-csak kér.. kérlek.. - könyörgött a lábaim közt térdelő fekete hajú, kiálló bordákkal rendelkező fiú, akinek nyakában lógott egy piros kutya nyakörv.

A drágának tűnő nyakörvre egy szám volt vésve: tíz. A reszkető fiú könnybe lábadt szemekkel meredt az előtte lévő szőke fiúra, akinek kék szemei megcsillantak a sötét szobába beszűrődő fény hatására.

-Hányszor mondtam, hogy ne fogazz, te kurva! - dudorodtak ki ereim nyakamon, majd egy pillanattal később komolyra vált arcal folytattam - Azt hittem, hogy legalább te nem fogsz csalódást okozni. Milyen kár. - vettem fel magam mellől az éles tárgyat, amit azonnal a torkához szorítottam.

Nem tudott megszólalni az ujjakkal már nem rendelkező, megcsonkított, fekete hajú egyén. Csak várt, reszketve.

-Mi az, talán már utolsó szavaid sincsenek? Vagy tán nem tudod, hogy mi fog történni veled? - szorítottam oda még erősebben késem, már annyira, hogy a vörös folyadék megeredjen koszos, sebzett bőrén.

-Igazad van.. - nézett szemeimbe - Igazad van! - kezdett el őrülten nevetni - Dögölj meg!

-Milyen aranyos, ennyi? Akkor..

-Mint utolsó kívánság.. a legszörnyűbb halált kívánom neked! - nevetett tovább egy önelégült mosoly kíséretében, amitől kezdtem egyre ingerültebb lenni - Travis Phelp, sosem hittem ezekben, de most megátkozlak. Meg átkozlak, hogy nálam szörnyűbb és lassúbb halált hal.. aa.. - dőlt el.

Hagytam, hogy az utolsó lélegzetvétele által megemelkedő mellkasa elernyedjen, majd megszólaltam:

-Na ne nevettess. - rúgtam bele élettelen testébe, amint felálltam az ágyról - Még hogy Te meg átkozol Engem? Mi vagy te, kisgyerek, hogy ilyen szarságokban hiszel? - térdeltem le elé, felemelve fejét, hogy kiszedjem nyakából a nemrég belé szúrt kést - Milyen kár, hogy úgy végezted, ahogy kezdted. Egy senkiként haltál meg, öcsikém. Sosem tekintettem rád testvéremként, csak mert a nyomorult apád elvette az anyámat. De nem baj, már nem számít. És tudod, nem is nevezhetsz szívtelennek. Mindig is tudtam, hogy szereted őket, ahogy ők is szerettek téged, ezért vedd ezt egy szívességnek. Most végre utánuk mehetsz. - engedtem el.

Nyomorult dög. Ki engedte meg neki, hogy azon a neven szólítson?

-E-elnézést, nem akartalak megszakítani vagy megzavarni, de itt van.. - nyitott be a vértől bűzlő szobába egy fekete ruhás, fiatalnak mondható, jóképű férfi.

-Itt van? Oh, tökéletes, mára már úgy is végeztem. - töröltem meg vértől nedves kezem - Tessékeld csak be. Lezuhanyzok és már megyek is. - veregettem meg vállát az ajtóban állónak, majd elindultam a fürdő irányába.

          

-Tom..

-Mi az? - néztem vissza.

-V-vele is ugyan azt.. vagyis, vele is..

-Miért remegsz? Tudod, hogy te nem fogod így végezni. - mosolyodtam el - Te ahhoz túl értékes vagy számomra. Ahh! - nyújtóztam egy nagyot - Dobd a tűzbe vagy dobáld szét a vadaknak, mint legutóbb. Mit tudom én, csak kezdj vele valamit.

-Értem, igen is.. A nyakörvet utána adjam rá?

-Azzal majd én foglalkozok. Tizenegyedik kedvencem remélem nem okoz csalódást. - mentem be a fürdőbe.


Sal szemszögéből:

-Most már értem. - ütöttem neki az össze szorított kezem a másiknak, mintha rájöttem volna valamire.

-Mit?

-Hogy egy idióta vagyok.. - hajtottam le fejem.

-Nem lényeges. - nevetett Larry - Amúgyis, az a fontos, hogy itt vagyunk. - ült le mellém.

Tehát beleegyezett.. bár igaza van, most nem ez a lényeg, hanem az, hogy végre ide értünk.

-Igaz. Tehát? Itt akartad kimondani? A faházban?

-Igen, nekem ez egy különleges hely. - nézett rám - Most már két, számomra különleges dolog van egy helyen. Sal, - fogta meg a kezem - szeretnél együtt lenni velem?

Larry puha kezei tartották az enyémet, miközben gyönyörű barna szemei csak rám néztek. Úgy éreztem magam, mint akinek most kérték meg a kezét, ezért egy pillanatra lefagytam. Összeszevde magam, vörös fejjel bólintottam, majd igent mondtam.

-Köszönöm. - ölelt át - Van még valami.

-Van még valami? - ismételtem meg - Hogy érted?

-Ezt neked szeretném adni. - nyúlt bele zsebébe - Legfőképpen ezért akartam ide jönni. - nyomott a kezembe egy kés formájú kulcstartót.

-Ez mi? - kérdeztem meg, végig mérve a nemrég kapott tárgyat.

-Aminek látszik. - mosolyodott el - Egy kulcstartó és.. egy valódi kés is egyben. - húzta le a csupán négy centiméter hosszú kés éléről bőr tárolóját.

-Azta.. Nagyon tetszik, de.. de miért adod ezt nekem?

-Ha ez nálad lesz, mindig tudni fogom, hogy hol vagy. És ha kell, még meg is tudod magad védeni vele, csak jól kell használnod. Nem valami nagy dolog, de mégis azt szeretném ha ezt magadnál tartanád.

-Larry..

-Ígérd meg, hogy mindig magadnál fogod tartani, Sal. - nézett szemeimbe aggódva.

Mi ez így hírtelen? Miért adja ezt nekem? Nem utasíthatom vissza, mert tőle kaptam, de miért van erre szükségem?

-Én..

-Sal!

-Rendben. De csak akkor, ha elmondod az okát. Kezdek aggódni..

-Csak.. rossz érzésem van. Ezt már azóta nem éreztem, hogy eltűnt.. apám. Nem tudom megmagyarázni, de remélem hiszel nekem.

-Persze, hogy hiszek neked. - öleltem át - De nem kell aggódnod, én sosem hagylak el.

-Tegnap óta van ez, és csak ezen jár az eszem.

-Tegnap? Larry, még mindig féltékeny vagy? - toltam el magamtól, hogy megnézzem az arcát.

-Nem! Nem erről van szó! Csak.. ki volt az? Valahonnan nagyon ismerős volt.. - ráncolta össze szemöldökét.

Minden bizonnyal haragszik még rá és nem tudja elengedni a dolgot. Milyen édes.

-Larry, semmi okod rosszul érezni magad, mivel a tiéd vagyok! Tegnap csak véletlenül botlottam bele. Megmentette az életem, mert figyelmetlen voltam és majdnem kivasaltattam magam. Utána pedig leültünk beszélgetni, és akkor ugrott be, hogy ki is ő. - mondtam, mire felkapta a tekintetét.

-És mi ugrott be? Mit tudsz róla? - szorított rá karomra ijedten.

Mi folyik itt, miért remeg..?









---------To be continue--------

Secret night ✔️ [Sally Face ff]Où les histoires vivent. Découvrez maintenant