My love story... or stories

3.

- Ugye tudod, hogy a kis játékod miatt mindenki azt fogja gondolni, hogy kavartunk? - folytatta idegesen - Ja és igen, kurvára látom, hogy nem vagyok szimpatikus, de meg se próbáltalak elcsábítani! Gratulálok, szépen kihasználtál.

- Nem is tudtam, hogy azok a rohadékok feljöttek utánunk! Ha annyira ki akartalak volna használni utánad se mentem volna! - sziszegtem - Én nem ezt akartam - mondtam tagoltan.

- Ja, igen persze. Csak a tudomásomra kellett adnod, hogy nem vagy oda értem. Látom!

- Én nem így látom - vigyorogtam önelégülten. Fenekemet hátrébb toltam rajta, mire megvonaglott. Fejét a padlóba nyomta, arcát egyik kezével eltakarta és felnyögött. - Te is a farkad után mész - köptem miközben elment alattam. Pár másodperc múlva felült, megragadott és a földhöz nyomott.

- Fejezd ezt be! Nem tettem semmit, ami miatt játszanod kéne ezt a szarságot! - lihegte a képembe - De ha ennyire ezt akarod, mutasd meddig bírod míg be nem adod a derekad! - hívott ki vigyorogva. Még alsó ajkát is beharapta. Szememet forgattam és válaszoltam.

- Jó! A kihívás rád is érvényes! - végszóra felkapcsolódtak a lámpák.

- Ti meg mi a jó büdös életet csináltok?! - állt a fényképezőgéppel a kezében Zoli. Lelökte rólam Ákost és felsegített. 

- Cserélj gatyát, nehogy azt is lefotózzák - biccentettem a terjedelmes folt felé a nadrágján, aztán megkerülve őt gőgösen elsétáltam mellette. Zoli tátott szájjal követett.

- Te meg mit művelsz? Ő Kovács Ákos, a kibaszottul híres világsztár!!! Elment az eszed? - akadt ki. Olyan hevesen fordultam felé, hogy meglepetten hátrahőkölt.

- Megmutattam neki, hogy ne kezeljen úgy, mintha a rajongója lennék! Kurvára nem érdekel a bájolgása és a szívtipró mosolya! Engem hagyjon békén! - sziszegtem. Zoli megnyugtatólag felemelte kezeit.

- És akkor az a megoldás, hogy sarokba szorítod, elcsábítod, orgazmust okozol neki és otthagyod? - kérdezte suttogva. Igaza van, lehetnék okosabb, de annyira felhúznak az ilyen alakok. - Ez szexuális zaklatásnak minősül, tudtad? - folytatta - Fel is jelenthet ezért.

- Nem fog - húztam el kelletlenül a számat - lefotóztak minket. Ha beperelne, hivatkozhatnék a képekre, hogy ő volt az, aki zaklatott.

- Igen és láttad a képeket, Angi? Hm? Mert nem mindegy milyen helyzetben kaptak le titeket! - idegeskedve a homlokát dörzsölte - Neked elment az eszed! Az együttműködést is visszamondhatja! És akkor mi lesz? Egy csomó embernek nem lesz munkája, mert te úgy gondoltad, hogy megmutatod neki, mennyire erős, független, domináns nő vagy! Erre gondoltál? Ez mindannyiunknak rohadt nagy lehetőség! - hitetlenkedve a fejét rázta és faképnél hagyott. Biztos vagyok benne, hogy nem mondja le az együttműködést. Fogadást kötöttünk. 

***

Feldúltan indultam Dórihoz, aki gyönyörű sminket varázsolt az arcomra. Füstös szemek, hosszú szempillák, vérvörös ajkak, egy kis pirosító. Fantasztikus amit művel ez a nő a sminkecsettel. Evi már hívott a másik szobából. Gyorsan belebújtam egy selyem köntösbe és áttipegtem a hatalmas ruhatárba, ahol Ákos már egy szürke öltönyben feszített, fehér ingben és éjkék nyakkendőben. A tükörrel szemben igazgatta öltözékét, enyhén csücsörítve mérte végig magát, majd végigsimított haján. A mozdulat közben vett észre engem és az undort az arcomon. Hirtelen megfordult, felfalt a szemével, majd felvonta a szemöldökét. Zsebre tett kézzel közeledett felém és körbejárt.

- Ennél többre számítottam - kezdte tetetett csalódottsággal. Elkaptam a nyakkendőjét.

- Tényleg? - sóhajtottam a fülébe - Szerintem pont kevesebbre - löktem el magamtól.