Dreamer (Befejezett!)

2.rész

,,Lassan pakoltam el a cuccaim, majd míg vártam a vörös hajú lányra beültem a könyvtárba."
Nagyjából 20 perccel később jelent meg az ajtóban.
- Köszi, hogy maradtál. Nincs kedved nálunk aludni? - nézett fel rám, miközben a szekrényéből kiszedte a maradék cuccát ami még kellett neki. A bukómat a kezemben tartva vontam meg a vállam.
- Nem tesz semmit, otthon úgy sincs jobb dolgom. Ha nem zavarok szívesen átmegyek - majd elindultunk ki a suliból.
- Dehogy zavarsz. Egyébként meg bejössz neki - mivel nem esett le kiről van szó, értetlenül vontam fel egyik szemöldököm. Egymás mellett lépkedve néztünk a mostoha bátyja felé, aki kissé idegesen dőlt neki az autója oldalának. Majd ekkor leesett az illető kiléte. De mielőtt bármi kérdést feltehettem volna a fiú hangja megelőzött.
- Késtél - nézett Max-re.
- Én tartottam fel. Ne rá haragudj - álltam meg előttük a kulcsom előszedve a zsebemből. A férfi elmosolyodva nézett felém. - Ha nem gond Max eljönne velem este a játékterembe - emeltem fel rá a tekintetem.
- Ülj be - biccentett a lány felé, aki úgy is tett.
- Szóval? - kérdeztem ráemelve zöld íriszeim. Mosolyogva fordította el a fejét, majd visszanézett rám.
- Egy feltétellel - enyhén oldalra billentette a fejét. Kíváncsian vártam, hogy folytassa. - El kell jönnöd velem valahova - közelebb hajolva hozzá, a fülébe súgtam.
- Ezt vegyem randi felkérésnek? - tettem miatt élesen beszívta a levegőt, majd lassan kifújta. Elhúzódva tőle, halkan felnevettem. Kissé döbbent arcot vágott, de szemeiben láttam, hogy tetszett neki. Ő ahoz van szokva, hogy a lányok a lábai előtt esedeznek érte, csak én nem ilyen vagyok.
- Hát így is nevezhetjük - emelte fel egyik kezét és megsimította az arcom.
- Rendben. 7-kor a játékterem előtt. Ne késs - léptem el mellette, majd a motoromra felszállva beindítottam. Max felé pillantva láttam, hogy a lány hatalmas vigyorral az arcán vizslatott. Belebújtam a bukómba, majd még egy utolsót intettem a két testvérnek és elhajtottam.
Beérve a házba csend fogadott, ami különös tekintve arra, hogy mindig valami meccset néz. Beljebb érve a kanapén alvó férfi halk horkolása ütötte meg a fülem, így amilyen csendesen tudtam elosontam a szobámba. A félretett pénzem átszámolva felvidultam, mivel már volt annyim, hogy tudjak venni egy új walkmant a kis vörösnek, miután Jason összetörte az övét. Elmentem lefürdeni és gyorsan hajat is mostam. Egy fekete farmert vettem fel egy vörös inggel, amit nem gomboltam be, hanem elől összekötöttem. Ezután megszárítottam hajamat és hagytam egyenesen lógni. Befújtam magam a kedvenc parfümömmel és felkaptam egy nyakláncot, egy fülbevalót és néhány karkötőt, gyűrűvel. A táskámba beleszórtam néhány ruhát és a fontosabb dolgaimat. Eltettem a pénzt és már távozni is akartam, de valaki kopogott. Az ajtót kinyitva pillantottam fel a középkorú férfira.
- Hova készülsz kölyök? - nézett le rám. Látszott rajta, hogy most sincs józan állapotban.
- A játékterembe - válaszoltam, majd el akartam mellette menni, de a karom megragadva visszahúzott.
- Este 8-ra itthon legyél - mordult fel.
- Ma a barátnőméknél alszom - próbáltam kiszabadítani a karom, de szorítása csak erősebb lett.
- Azt mondtam 8-ra itthon leszel - hajolt közelebb. Az alkohol tömény szaga megcsapott, amitől kissé fel is fordult a gyomrom.
- Csak most az egyszer, kérlek - néztem fel rá, de mielőtt bármi mást mondhattam volna felpofozott. Kapva az alkalmon, hogy elengedte a karom, az előszobába sietve belebújtam a cipőmbe, majd táskával a hátamon léptem ki az ajtón. A számban éreztem a vér vasas ízét, innen tudtam, hogy valószínűleg megint felrepedt. Az utcán lévő emberek tekintetét nem akartam magamra vonzani, így a hajamat az arcom elé húztam. Mivel annyira nincs messze a játékterem, így gördeszkával mentem odáig. Megálltam közben egy boltban, ahol az eladó kicsit furcsán nézett rám, de nem kérdezett semmit. 6 előtt 10 perccel értem oda, mikor egy ismerős autó állt meg előttem, majd Max szállt ki.