Fura érzés // Jaden Walton // ÁTÍRÁS ALATT! //

Álmodom?

Mikor fel keltem, sikítozásra keltem.
De ilyen boldog síkítozasra. Jayla-ra hasonlitott. Az hittem meg fogok süketülni, aztán hallottam hogy, valaki suttogja hogy, halkabban. Nem értettem miafasz van. Mivel nem tudtam vissza aludni ki mentem a szobából, ami tényleg Jaden-é volt.
Mikor ki mentem, Jayla fülig érő mosolyával találkoztam, ahogy engem aztán Jaden-t pillantgatja.

- Jooooo reggelt! Hogy aludtál? Jaden ágyában? - az utólsót suttogta, de hallotam. Viszont nem szóltam semmit -

- Jó reggelt nektek is. Coco?
- kérdeztem -

- Coco Javon-nál aludt. -válaszolt jayla
- Oooooo hogy teseeek? -

- Igen! És szerintem ha fel kelnek szeretnének mondani valamit - mondta Jayla. -

- Oké. És te hol aludtál? - Kérdeztem Jaden-t. -

- A kanapén - válaszolt. -

- De miért? Aludtam volna és a kanapén - jelentettem ki -

- Nem hagyhattam hogy egy ilyen szép lánynak a kanapén keljen aludnia -

- Ennek a fele se igaz, de akkor legalabb be feküdhettel volna mellem-

- Nem voltam benne biztos hogy, szeretnéd-e, és hogy jó érzés lenne egy fiú mellet kelni. - mondta jaden -

- Ennek félig igazat adok. - mondtam -

- Na látod -

- Oke, ezt a beszélgetést hanyagoljuk. - mondtam -

- Szerintem is. Kezd kínos lenni - mondta Jaden -

- Ooo sracok nekem mennem kell! - mondta jayla -

- okes! Szio - mondtam -

- Szia..- Jaden is köszönt -

Nem volt a legboldogabb, akkor most utál vagy nem?
Nem értem. Talán szólnom kellene neki hogy, hallotam a tegnap este?
Nem, nem, nem. Nem hiszem hogy, jo ötlet.

- Sziasztok! - köszönt Javon és Coco, kézenfogva? -

Csak igy nézek rájuk, vissza sem tudtam köszönni, csak néztem. Meg voltam lepődve bár tudtam hogy, ez lessz.

- Zaya? Jól vagy? - kérdezte Jaden -

Mikor rá néztem mm-re volt az arcunk egymástól.

*Jaden szemszöge*

- Zaya? Jól vagy? - kérdeztem -

Mikor rám nézett mm-re volt az arcunk egymástól, amint realizáltam, egyböl el kaptam a fejemet, amire Zaya csak rá kuncogott.

Hogy miért nem mondom el?
El fogom, csak félek, tudom hogy én is tetszek neki, de félek. Vagyis nem félek hanem nem tudom hogy, fogalmazzam meg, mikor el mondom.

- Amm Zaya el tudnál jönni velem egy kicsit? - kérdezte a félig szőke lány, egyszerűen nem birom meg jegyezni a nevét. -

- Aha. - választolt Zaya -

Miután el mentek ikrem egyenesen melletem foglalt helyet

- Na hogy áltok? - kérdezte -

- mivan? - kérdeztem vissza -

- sikerült el mondanod neki? -

- nem -

- mi az hogy, nem? Csak mond el neki te is tudod hogy, tetszel neki! -

- igen tudom, de nem tudom hogy, kezdjek bele.

- legyél ön magad, bizz bennem.

Amint ez ki mondta a lányok vissza jöttek.