Fúj a szél,
Kavarja a port.
Szemem könnyben ázik;
Remegek, nem lelem a hont.
Elfújt a szél,
Messzebbre, mint mást,
Magányomban kényszerít,
S felkavarta lelkemben a mozgást.
Minden poros polcot,
Minden elhanyagolt sarkot
Erőltetve mutat mindent,
S mindent, mit eszem fejemben tartott.*
Érteni lehet nem értem,
S életemben sok hiányt érzek,
De a szél elsodort, s már ellenállni kár,
Portalan magányban állok, s minden pislogás fáj.
2022.12.25.
YOU ARE READING
Legyen egy kötet... Avagy a három M
Poetry🖤Egyes verseim egybekötve🖤 🤍Központi gondolatai:🤍 -magány -mélypont -motiváció? Jó szórakozást! ^^
