Hajcsatból korona

👑11.fejezet👑

• • • • • • • •

"A munka nem szégyen."

- Közmondás

• • • • • • • •

A szerdára virradó éjszaka minden értelemben viharosan telt. A fák ágait a szél tördelte, míg a hatalmas vízcseppek óriási robajjal koppantak minden szilárd tárgyon. Az eget szürke felhők borították be egy cseppnyi fényt sem engedve át maguk között. A másik vihar pedig az újságokban és az internetes portálokon hasított végig. Az interjú fölényben pozitív visszajelzéseket kapott, ami megnyugtatta Liliána bizonytalan gondolatait. A kastély egyik vendégszobájában töltötte az éjszakát, miután sötétbe nyúló beszélgetést folytatott le a herceggel. A tucatnyi párna között fekve bámulta az ágy plafonját. Egy csendéletet ábrázolt a falapba vésett kép, ami nyugtató hatással volt a nőre. Gondolatai elkalandoztak a tegnap éjszakai beszélgetésre, amikor kettőt kopogtattak az ajtón.

- Szabad- hasított bele a csendbe az álomittas hangja, mire az ajtó kinyílt és belépett rajta egy vörös ruhás nő. Középkorúnak tűnt, arcát csak a szája körül borította ránc míg barna kontyát csak egy két helyen tarkította ősz hajszál.

- Szép jó reggelt kívánok Kisasszony! - a hangja mély volt szinte már rekedt, azonban az arca mosolygós volt, ami Liliánát is mosolygásra késztette- A nevem Betty és a kastélyban töltött ideje alatt én leszek a komornája. Bocsásson meg, hogy ilyen korán megszakítom álmát, de Őfensége Christian herceg látni óhajtja- az ágyban eddig fekvő lány úgy pattant ki a puha bútordarabból mintha puskából lőtték volna ki. A testét egy bizonyos áram rázta végig a férfi neve hallatán, amitől elméje éberebb lett, mint 1 liter kávétól. A szobalány arcára még nagyobb mosoly került a fiatal nő izgatottságát látva, majd még beljebb lépve, a szobában álló régies ruhásszekrényhez sétált. Kitárta a két szárnyat, felfedve a vállfán lógó ruhákat és a tökéletes téglalappá hajtva felsőket, nadrágokat- Mit kíván ma felvenni? - fordult a nő felé, aki zizegve állt az idősebb mögött feltérképezve a szekrény tartalmát. Voltak ott báli ruhák, egyszerű ruhák, sima szoknyák hozzá való blúzzal, kardigánok, kosztümök, farmerok, mind-mind a fiatal nő méretében. A herceg valóban kitett magáért.

- Ma még be kell mennem az egyetemre is, úgyhogy valami egyszerűbb kéne. Mit szólna egy fehér blúzhoz, farmerral? - ötletelt a nő, több sem kellett a komornának kikapott két ruhadarabot, majd széthajtotta őket bemutatva Liliánának azokat. A fehér blúz hosszú ujjú volt a nyakrésznél egy nagyobb masni, ami tökéletesen lógott le egészen a hasa közepéig. A farmernadrág egy sötétebb szín volt tökéletes kontrasztot alkotva a blúzzal. Liliána mosolyogva bólintott, magában pedig elkönyvelte, hogy a férfi még a stílusát is ismeri. A komorna leterítette az ágyra a ruhákat, majd a szobából nyíló fürdőbe sietett és egy nagy tál vízzel tért vissza benne egy szivaccsal. Leültette a tölgyből kifaragott sminkasztalkához, majd elkezdte a szivaccsal letisztogatni az arcát. Liliána kényelmetlenül érezte magát az egész helyzetben, de nem mert szólni, nem akarta megbántani az idős asszonyt.

- Kérem vegye le a felsőjét kisasszony! Megmosnám a karját a mellkasát és a hasát- a fiatal nő homlokráncolva figyelte a nőt, akinek egy halovány mosoly kúszott fel ajkára- A melltartója maradhat.

- Oh- nevetett fel a szőke, majd eleget tett a komorna kérésének. Ezután a pizsama nadrágját is levette, majd miután a bőre megszáradt felöltözött. Ezután Betty befonta a szőke tincseket és egy halovány, elegáns sminket készített új úrnőjének- Köszönöm szépen Betty- mosolygott a nőre Liliána- Kérdezhetek valamit?