Árva szerelem // Namjin ff.

2.fejezet

Namjoon

Újabb unalmas nap. Rajz óra van én pedig csak úgy firkálgatok.

Ekkor az igazgató lép be. -Jó napot kívánok. Be szeretném jelenteni, hogy új rajztanárt fogtok kapni.

Nem figyelek. Csak tovább firkálgatok.

-Hallotta mindenki? Holnap hozzátok a rajzmappátokat.

Nem nagyon foglalkozom vele. Nem nagyon érdekel. Csak hagyjanak békén. A nevem Kim Namjoon. 17 éves vagyok és árva.

-Hogy tudsz ilyet szépen rajzolni?-Suttogja a mellettem ülő. Kim Taehyung. A legjobb barátom.

-Nem tudom. Tetszik? -kérdezem kíváncsian.

-Igen, nagyon. -Mosolyog rám. Neki sincsenek szülei, de ő nevelőszülőknél nevelkedik.

-Tessék. Neked adom. -mondom komolyan.

-Köszönöm. -Csillannak fel a szemei. -Remélem az új tanár jó fej lesz. Képzeld, beszélgetek egy sráccal.

-Na és? Rendes? -kérdezem kíváncsian.

-Igen. Majd szünetben megmutatom.

-Rendben. -bólintok. Az életem keserű és magányos. Egyedül Tae az egyetlen barátom. Egy évvel alattam jár.

-Ma van kedved elmenni művészellátó boltba? -Kérdezi kíváncsian. -Van kuponom.

-Ne haragudj. Suli után vissza kell mennem. -mondom komolyan

-De csak elengednek.

-Mára nincs kilépőm. -mondom komolyan.

-Akkor majd beszélgetünk írásban. -Mosolyog.

-Rendben. -bólintok.

Nagy nehezen elment a mai nap. Nem vagyok ma nagyon beszédes kedvemben. Nem nagyon beszéltem a nevelőkkel sem és a többi szobatársammal sem. Békén hagytak. Én vagyok a legidősebb az intézményben. Hamarosan pedig el fogom hagyni és nem lesz hová mennem.

Nem akarom. Bár nekem is lenne családom. Taenek fogalma sincs milyen nehéz nekem. Ő csak egy évig volt itt az intézményben. Rögtön befogadták.

Már a teremben ülök és várjuk az új tanárt így én inkább olvasni kezdek.

-Mit olvasol? -Kérdezi kíváncsian, fejét az arcomhoz nyomva.

-A szokásosat. -mondom.

-Van számodra egy meglepetésem. -Ad a kezembe egy nagyobb ajándék szatyrot. Ekkor látom, hogy tele van különböző féle rajz eszközökkel és két könyvvel amire már régóta vágyok.

-De hiszen ezt miből? Tae mondtam, hogy ne költs rám. Ez nagyon sokba kerülhetett. -nézek rá sokkosan.

-Nem igaz. A könyveket egy nagyon kedves lánytól vettem pár száz forintért, az eszközökre pedig voltak kuponjaim. Szóval ne aggódj.

-Nagyon szépen köszönöm Taetae. -ölelem magamhoz.

-Ezt nem kell megköszönni. Olyan vagy mintha a bátyám lennél.

-De igenis meg kell. Nagyon köszönöm.

-Nincs mit. Köszönöm, hogy vagy nekem Hyung. -Ölel magához szorosan.

-Akkor is. -viszonozom szoros ölelését. -Nem kéne neked órán lenned? -kérdezem nevetve. -Vagy még mindig össze vagyunk vonva.

-Össze vagyunk vonva. -Nevet. -Inkább mesélj, hogy vagy?

-Neked hála már jobban. -mondom. -Ma van a szüleim halála. -mondom el húzva a szám.

-Tudom. De fentről figyelnek, és büszkék rád.

-Bárcsak. Sosem voltak büszkék. Az a "baleset" is szándékos volt. Tudom. Mert hallottam mikor eltervezték. -hajtom le a fejem.

-Hallottad? De mit?  -Néz rám sokkosan.

-Nem akarok beszélni róla. Kérlek. -mondom szememet meg törölve.

-Rendben, ne haragudj. -Hajtja le a fejét, ekkor meg is jelenik az új tanár.

-Jó reggelt kívánok mindenkinek. Kim Seokjin vagyok, az új tanár.

Azonnal lefagyok. Basszus ő tanár? Hiszen egy aranyos fiatal férfinak látszik. Nem fiatal tanárnak?

-Wow nagyon fiatal az új tanár. -Mondja Tae

-Hogy lehet ilyen aranyos? -kérdezem suttogva.

-Csak nem bejön? -Kuncog.

-Arra gondoltam, hogy az első órán, mindenki rajzolja le, azt, hogy miket szeret csinálni, milyen ő maga, a személyisége. Szeretnék mindenkit jól megismerni. -Mondja, és neki lát rajzlapokat osztani.

Viszont le vagyok fagyva. Nem tudom mit rajzoljak. Fogalmam sincs ki vagyok. Szóval csak a lap sarkába fel írom a nevem. Olvasni kezdek inkább. Az új könyvet amit kaptam. Ezzel el is ment az óra. Én vagyok az utolsó aki beadja a lapját.

Ahogy odaadom, meglepetten pislog rám. -Miért nem rajzoltál semmit?

-Nem tudtam mit rajzolni. -vallom be.

-Semmi baj, csak meglepett. Azért szeretném, ha otthon rajzolnál valamit, jó? -Mosolyog.

-Itt vannak az eddigi rajzok. -adom oda a mappámat majd zavaromban gyorsan el sietek. Miért hoz zavarba az új tanár?