Elhatározott döntés

2.Az iroda

Elfogyasztottam a fahéjas
lattemat,összeszedtem magam,tudjátok,mint ahogy azokban a rendőrös tv sorozatokban van...Bakancs fel,fegyver az övtartóra,menő visszatükröződő napszemcsi fel és lets goo..Még egy utolsó pillantást vetve a szettemre megindultam utamra az irodába.

Úton az iroda felé azon gondolkodtam mikor és hogyan közlöm a csapattal a hírt,hogy egy kis időre vagy talán örökre..fogalmam sincs (de mégis csak Miami az otthonom) de elkell hadjam Miamit...A reggeli forgalom Miami főútjain igencsak megnehezítik a bejutásomat az irodába..Hétfő=nagy forgalom.. ezt jobb ha megjegyzed.. Végül kis késéssel (15 perc) de megérkeztem az irodába..

- Jó reggelt Sophia - köszöntem a portásunkra
- Önnek is jó reggelt McMiller nyomozó - köszönt vissza

Az irodám felé haladva összefutottam az egyik emberemmel,John Kitter helyszínelővel.John egy fajta társ az én nyomozásaimnál,évek óta nekem azaz velem dolgozik.Nem okozott csalódást soha és a jelentésekkel is mindig időben érkezik.

- Oh jó reggelt Rehna - köszönt rám John
- Jó reggelt Kitter - köszöntem vissza
- Ugyan már maradjunk a Jonhnál,hisz mióta is ismersz?Az egyetem óta?! - Mondta miközben ajtót nyitott nekem és előre engedett az irodámba
- Jó de tudod ez akkor is egy munkahely,barátság ide vagy oda - feleltem miközben az asztalomhoz siettem

Egy levél várt az asztalomon..Fura módon ugyan az a levél amit már otthon kibontottam és elolvastam...

- Ömm,minden rendben Rehna? - kérdezte John miközben helyetfoglaltunk az asztalomnál
Eközben a levelet a fiókomba csúsztattam,mint ha egyáltalán nem is érdekelne..
- Oh persze minden ok,miért kérdezed?! - vágtam rá egyből zavarodottan.

Nem semmi nem volt rendben,de nem itt és most akartam közölni vele a hírt.Tulajdonképpen fogalmam sincs mikor és hogyan,de nem most az biztos..

- Csak olyan fura lettél hírtelen mikor megláttad azt a levelet,apropó nem olvasod el?
- Oo..Ráér később..Várjuk meg a többieket és indulhat a nap.Sok dolog vár még ránk mielőtt..
- Mielőtt mi? - érdeklődött John felhúzott szemöldökkel
- Mielőtt összedől a világ.Hisz tudod mi felelünk azért,hogy minden klappoljon a városban - feleltem rögtönözve hisz majdnem elszóltam magam...

- Hát jó,igencsak fura vagy ma reggel,de maradjunk ott,hogy késtél..15 percet..Sosem késel.Csak nem pasi van a dologban? - érdeklődött John
- Mi?!Hogy pasi? Kösz nem kihagyom..Egyébként csak a szokásos reggeli dugóban ültem
- Okéé...De nekem elmondhatod,ha mégis - John selytelmes kaccajjal zárta mondatát

Idő közben megérkeztek a többiek is

   Megejtettük a szokásos reggeli megbeszélést,elmondtam kinek mi a mai feladta ugyanis helyszínre hívtak minket.Gyilkosság és rablás történt az egyik puccos kávézóban tehát sietnünk kell.

*20 perccel később*

- Tehát akkor tisztasor mindenkinek? - Kérdeztem a csapatomtól bizakodóan
- Igen persze! - egybehangzóan kaptam a választ így mindenki megindulhatott a helyszínre
- Remek,akkor a helyszínen találkozunk

   Szokás szerint John és én egy autóval mentünk és igen egyértelmű,hogy én vezetek,mert John vezetési stílusa..hát..hogy is fogalmazzak..igencsak lassú.Szóval 20 perccel később már a helyszínre érkeztünk a csapat már megkezdte a munkálatokat.Bizonyítékokat gyűjtöttek,helyszíni fotókat készítettek,kihallgatták a szemtanúkat és mi egyéb ami ilyenkor fontos,hogy én is nekilássak az előttem álló feladatoknak.