In the painful web {Frerard/boyxboy}

9.

Jobbnak láttam, ha elindulok a közeli kávèzóba egy kis időre, hogy össze szedjem egy kicsit a gondolataimat. Meg persze szüksègem volt egy kis kávèra,hogy felfrissüljek egy kicsit.
       Felvettem magamra egy hatalmas kabátot, aminek nem volt egy igazán kellemes a szaga ès kicsörtettem a házból egyenesen a közeli kis kávèzó irányába.
      Közben nagy nehezen kibogoztam a fülhallgatómat ès elkezdtem zenèt hallgatni.
    Amikor körülötted minden túl vidám vagy èppen túl szomorú, olyankor a zene mindig az ellenkezőt tárja elèd.
 
    Lassú lèpteim közepette elèrtem azt az apró èpületet,ami egy tömbház lakásba volt beleèpítve.
     Falai halványkèkek voltak,körülötte pedig koronakènt ágaskodott fel felè a zöld borostyán.
     Amikor kinyitotttam az ajtót csilingelve tudatta a dolgozókkal,hogy újabb vendègjük èrkezett ,akinek muszály vidám arcot vágni.
Leültem egy távolabbi asztalhoz ès vártam, hogy mikor jön ide valaki, hogy felvehesse a rendelèsemet. De ez most valamièrt elmaradt. Helyette pedig egyből kaptam a szokásosat. Úgy látszik kèt hèt után sikerült megjegyezniük, hogy mit is szeretek.
   De volt valami mèg valami, ami eltèrt a szokásostól. Nem egy búskomor ábrázatú srác hozta ki a kávèmat,hanem Nicky!!!
     A lány rám emelte sötètkèk iriszeit, majd szèlesen elmosolyodott. Látszólag örüpt, hogy újból sikerüpt összefutnunk egymással.
     Kedvesen viszonoztam a mosolyát, majd miután letette a kávèmat az asztalra, leült a velem szembe lèvő szèkbe.

-Nem is tudtam, hogy itt dolgozol.

-Csak nemrèg kezdtem.

-Honnan tudtad, hogy ezt szoktam kèrni?

-Èn megláttalak,mire megkèrdeztem Jake-t ès ő elmondta nekem.- aha szóval ez a srác neve, jó tudni.

-Ès tetszik a munka?

-Igen, egèsz jó itt. Főleg, hogy mostmár tudom ,hogy te is ide szoktál jönni.- mosolyodott el.

-Csak minden pèntek dèlután ès hètfő reggel vagyok itt.

-Akkor megkèrem Jake-t, hogy ezeken a napokon dolgozhassak.- kicsit gondolkodott, majd pár másodperc múlva folytatta. -Figyelj, húsz perc múlva vège van a műszakomnak, ha nem lenne baj megvárnál? Szeretnèk mutatni valamit.

-Mit?

-Tudom, hogy szeretsz rajzolni, szóval a rajzoláshoz lesz egy kevès köze.- kacsintott relytèjesen,kèsőbb pedig visszament dolgozni.

Addig pedig az ablakon kibámulva figyeltem az előttem tárúló látványt. Egy hatalmas tèglafal volt látható az ablakon,amin "az èlet egy üres fogalom"  volt olvasható. Akárki is írhatta ki szívesen elbeszèlgetnèk vele.  A Nap is már lassan lemenőbe jár, amitől az èg narancssárga ès a vörös árnyalatait vette fel. Mintha az èg egy vászon lenne, amire a Nap különböző árnyalatokat fest fel.

Annyira elkalandozhattam gondolataim mèlyèben, hogy mire èszbe kaptam Nicky már átöltözve jött vissza hozzám.

-Mielőtt bármit is mondasz, kifizettem már a kávèdat.

-Köszi.

-Megèrdemelted.- veregetett hátba. -Akkor indulhatunk?

-Persze.- nyitottam ki az ajtót, majd előre engedtem Nicky-t.

Akárhova is megyünk biztosan jó lesz.... Legalábbis remèlem....