A Színfalak Mögött

A sajtótájékoztató

Luce késve érkezett meg a tájékoztatóra. Mindenki rá várt.

-Mi tartott ennyi ideig Luce?-kérdezte idegesen Joe.

A férfi nem tudta hogy Alyciánál volt. Meg is ölte volna.

-Bocsánat...nagy volt a forgalom.

Joe sóhajtott egy nagyot, majd kinyújtotta felé a kezét.

-A lényeg, hogy itt vagy. Mehetünk?

-Persze...menjünk...

Azzal kézenfogva elindultak a stábtagokkal, és a többi színésszel együtt a terembe. Luce felvette a műmosolyát. Miután leültek az előre kikészített székekre a színpadra, záporozni kezdtek feléjük a kérdések. A legtöbb újságíró róla, és Alyciáról akart tudni, hogy mégis mi volt közöttük. A nő egyik ilyen kérdésre sem válaszolt. Pike próbálta elterelni a témát, ami körülbelül egy óráig sikerült is, majd sor került az utolsó kérdésre.

-Ez a kérdés Ms. Keegannak szól. Tehát ön elvileg romantikus kapcsolatot ápolt Ms. Sullivannal, így eléggé megviselhette az, hogy súlyosan megsebesült. Értesüléseim szerint ebben az időben kapcsolták le a gépekről...mondja csak, Önt ez valóban nem érdekli? Hogy megcsalta a társát, egy másik nővel? Tudja, hogy ezt egyes felekezetek halálos bűnnek tekintik?

Luce ökölbe szorította a kezét. Egyre idegesebb lett. Pike gyorsan megszólalt.

-Rendben, inkább halljunk egy másik kérdést!

A nő felállt.

-Nem hagyd csak Pike, válaszolok rá. Mondja csak hogy is hívják kedves...?

Az újságíró felhúzta a szemöldökét.

-Andrew. James Andrew.

-Nos kedves Andrew...Alyciáról kérdezett. Mind róla akarnak tudni nem igaz?

A termen sustorgás futott végig. Joe ráparancsolt a nőre.

-Luce ülj le!

Luce megrázta a fejét, és folytatta.

-A sorozat forgatásán ismertem meg Alyciát. Makacs volt, és bunkó...ez a két dolog tetszett meg benne. Először nem jöttem rá hogy szerelmes vagyok belé...csak egyfajta fellángolásnak tűnt. Aztán...valami megváltozott...de ha pontosan rá kéne mutatnom a pillanatra, amikor beleszerettem, az olyan lenne, mint megtalálni egyetlen, különleges csillagot az égen, majd ugyanazt meglelni az űrben is... Nem tudom, nem tudom, miért szerettem bele, nem tudom miért történt, viszont azt tudom, hogy még soha életemben nem éreztem így, soha. Maga érzett már valaha ilyet? Tudja, azt a mindent elsöprő határtalan szerelmet? Mondja vesztetette már el? Gondolom még nem...nos, én igen. Elvesztettem, mert gyenge voltam. Elvesztettem, mert nem harcoltam érte. Elvesztettem...és soha nem fogom visszakapni...soha... Így, hogy a kérdésére válaszoljak, nem. Egyáltalán nem érdekel mások, és főleg nem a maga véleménye. Valamint szeretném megkérni, hogy legközelebb mielőtt feltesz egy kérdést gondolkodjon el magában, hogy hány ember lelkébe tipor bele közben.

Luce visszaült a helyére. Teljes csend volt a teremben. Senki sem mert megszólalni. Majd egyszercsak a hangszórókból egy lágy női hang szólalt meg.

Wise men say, only fools rush in...

Luce-nak ismerős volt a hangszín. Elkerekedett a szeme. Hiszen az lehetetlen.

But I can't help falling in love with you
Shall I stay
Would it be a sin
If I can't help falling in love with you

A nő felállt a székéből. Az összes újságíró ide-oda nézett. A hang forrását keresték.

Like a river flows surely to the sea
Darling so it goes
Some things are meant to be
Take my hand, take my whole life too
For I can't help falling in love with you

Luce egy lányt látott közeledni a széksorok közötti tágas folyosón, aki kezét a hasára szorította, miközben énekelt. Gyomrában újra életre keltek a pillangók.

Like a river flows surely to the sea
Darling so it goes
Some things are meant to be
Take my hand, take my whole life too
For I can't help falling in love with you
For I can't help falling in love with you

Mikor a dalnak vége lett a lány megállt a folyosó közepén. A sebe lüktetett, de a fájdalom most nem számított. Luce még mindig úgy állt a színpadon, mint a cövek. Alycia úgy gondolta, hogy ideje megtörni a jeget.

-Öhm...szia Luce...-mondta egyenesen a mikrofonba.

A másik nő elkezdett nevetni, majd lefutott a széksorok között, és a karjaiba zárta Alyciát.

-Tényleg te vagy az...-suttogta.