Mint a szilánkosra tört pohár,
Lelkem apró darabkái
Úgy foszlanak szét minden éjjel
Mint a galamb, melynek szárnyai
Kitörve, de rendületlen lebegnek
Szembeszállva mindenféle veszéllyel
Mint a félig kiszáradt tó,
Melyben a hal szomorúan,
Némán úszik tova a messzeséggel.
Mint a lebegő szellem,
Mely minden kisgyermeket kísért
Bájolgó, ám unalmas kéjjel.
Mint a közeli erdő fái,
Tudják, hogy a kandallóban végzik,
S lényük egésze darabokra hullik széjjel.
Mint ártatlan rabszolgák százai
Lelkem apró darabkái
Pont ugyanúgy küszködnek a véggel
YOU ARE READING
Verseim :)
PoetryÉrzések, gondolatok kifejezése versek formájában. Covered by: @asleigh-reed ❤