First kiss...
És akkor már éreztem légzését. Ahogy az ujjai rajtam pihentek vagy az ő szívverését éreztem vagy az én pulzusomat. Nem, nem az enyém volt, mert nekem a torkomban dobogott. Még mindig közeledett.
Megszüntek a távolságok és csak ketten voltunk. Ajkait rátapasztotta az enyémre. Tétováztunk és Mac hirtelenjében, úgy csókolt, mint senki más -nem is volt más és ez így volt rendjén-. Óvatosak voltunk. Nem siettük el, nem lett volna értelme... egyikőnk sem értett hozzá. De még így is sikerült megtalálni az irányt és a mértéket, ami visszarepített a masinára. A félelmem megszűnt. Csak hagytam, hogy megtörténjen. Sodródtam árral. Szét váltunk és elégedetten mosolygott. Hátrébb lépett egy kicsit. A mosolygása kuncogásba ment át és még fogait is megvillogtatta közben.
-Mi az? -kérdeztem lihegve.
-Én nem kapok semmit? -kérdezte.
Nem tudtam felfogni, hogy miről beszél, de nem is próbáltam. Most én kezdeményeztem. Előző hátrálását figyelembe véve haladtam utána. Összekulcsolta a kezünket és fel kellett pipiskednem, hogy elérjem száját. Hosszas szerencsétlenkedés után sikerült elérni célomat. Visszacsókolni. Mac tartott engem, mert nem értem volna fel egyedül. Ez a mutatvány megért volna egy meghívót a táncakadémiára balettosként.
Édes csók volt. Azt még mindig nem értem, hogy mitől éreztem a számban édeset. De határozottan az volt. Vége lett. Nem mozdultunk. Egymást figyeltük. Arcát lestem, hogy a mosolygáson kívül hogyan reagál az előbb történtekre. A fejem ezer százalékig biztos vagyok benne, hogy láng vörös volt.
Tinuséknak a segítségével nyertem egy kis időt, mivel...
Sziasztok! És még egy rész. Jó, hogy iyen rövidek, de sűrűn vagy inkább legyenek dupla/tripla hosszúak egy -két nappal eltolódva?
YOU ARE READING
Felülmúlhatatlan nyár \Szünetel\
Romance,,...és a repülő felszállt..." Hónapok óta beszélek egy lánnyal, aki az összes lelki fájdalmamat ismeri már. Csupán 100 km a távolság köztünk. De egy születésnapi ajándék mindent megváltoztat. A határok megszűnnek és minden a fejetetejére áll. De t...
