Emlékek Köteléke

Part 44

"Ezekkel a gondolatokkal hajtottam végül álomra fejem."

*Louis szemszöge*

Amint ébredezni kezdtem, ideges nevetést hallottam a közelből. Morcosan fordultam az oldalamra, hogy átöleljem Hazzát, ő azonban felszívódott mellőlem. Szemeim kipattantak, ezzel egyidőben ütötte meg a fülem az ismerős akcentus.

- Nem, anya. Minden a legnagyobb rendben lesz. Ne aggodalmaskodj már ennyit! - csattan fel Harry.
- Mondom, hogy Louis nem tériszonyos. Nem, még nem tudom mit veszek fel.

Miért aggodalmaskodik Anne? És miért fontos, mit vesz fel Harry?

- Szeretlek. Köszönök mindent! Este felhívlak és elmesélem, mi volt.

Hallottam, ahogy a hívás megszakad, majd göndör angyalkám belépett a szobába az erkélyre vezető üvegajtón keresztül. Pillantása azonnal rajtam állapodott meg. Széles mosolyra húzta ajkait, így gödröcskéi azonnal előbukkantak. Őrjítő lassúsággal közeledett felém, míg én a paplan közül kukkoltam őt. Az én Hazzámat. A Hazzám. Csak az enyém. Gondolataim mosolyt csaltak arcomra. Ezalatt a rövid idő alatt az említett az ágyhoz ért, majd mellém mászva ölelt át. Erős karjaival vont lágy ölelésbe, kissé érdes ujjaival hagyta ott selymes érintése nyomát testem minden pontján. A vállamtól kiinduló vonal mentén borította lángba bőröm ujjai segítségével, közben a fülem alatti érzékeny bőrt vette birtokba ajkaival. Halk sóhaj hagyta el számat, ujjaimmal végigszántottam göndör fürtjeit. Fölém kerekedve, alkarján támaszkodva vizslatta arcom egy örökkévalóságnak tűnő ideig. Fejemet kissé megemelve próbáltam csókba invitálni, azonban más tervet eszelt ki. Csuklómat könnyedén fogta össze egyik kezével, majd szorította fejem fölött a párnába. Szinte lebilincselve feküdtem a hátamon, tehetetlenül figyeltem Harry elködösült tekintetét.
A következő pillanatban ajkai szavakat kezdtek formálni.

- Nagyon szeretlek Lou. Elmondhatatlanul szeretlek. Köszönöm, hogy vagy nekem. Te vagy a mindenem. A másik felem. A szerelmem. A párom. A lelkitársam. Az életem. Köszönök minden pillanatot, amit veled tölthetek. Egy angyal vagy. A én angyalom.

Csuklómat elengedve vezette be karjait hátam alá, majd szinte teljes testével rám fekve ölelt. Azonnal meztelen hátára tettem tenyeremet és óvatosan cirógatni kezdtem ujjaimmal. Beleborzongott érintésembe. Ez elég bátorságot adott műveletem folytatásához. A nyaka és válla közti bőrfelületet kezdtem csókolgatni, majd nagyon óvatosan megkarcoltam fogammal bőrét. Halkan felszisszent tettem hatására. Mosolyogva fúrtam fejem nyakába, nedves csókokat hagyva egyetlen ponton. Füléhez hajolva suttogni kezdtem.

- Szeretlek Hazza. Nagyon szeretlek. Hazzám. Mindennél jobban ezen a világon. Göndör angyalkám.

Fordítva helyzetünkön kerekedtem fölé, ezt követően csípőjére ülve vizslattam az alattam hanyatt fekvő fiút. Göndör tincsei arcába hulltak, szemeit lehunyva tartotta. Ajkai kissé elváltak egymástól, apró rést hagyva a két rózsaszín párnácska között. A mellkasára tetovált pillangóra vezettem tekintetem. Ujjaim követték a mozdulatot, így most a bőrébe rajzolt mintát körvonalaztam. Az első millimétereknél Harry teste megrezzent. Váratlanul érte hideg ujjaim érintése tűzforró bőrén. Érdeklődve támaszkodott alkarjára, úgy figyelte műveletemet. Alsó ajkamat beharapva kuncogtam, közben egy másodpercre sem szakítva meg játékomat a tintából álló mintával. Hazza ujjam után kapott, amint megpróbáltam elhúzni azt. Egy másik mintához vezette, majd mosolyogva pillantott rám.

- Folytasd csak bébi. Látom jól szórakozol.

Kacagva tettem eleget kérésének. Játékunk során a köztünk lévő szerelem egy teljesen új formája nyivánult meg. Érintéseink, lágy csókjaink sokkal intimebb helyzetekbe sodortak minket, mint eddigi kapcsolatunk során bármi. Teljesen kitárulkoztunk egymás előtt, lelkünk legalsó rétegéig minden titkunkat és félelmünket szavak nélkül meséltük el egymásnak.