Én, és a srác, akit majdnem megöltem avagy I hate everything about you

1.rész

Mint mindig ha rosszul érzem magam, most is zenés sétaterápiának vetettem alá magam. Ilyenkor fülhallgatóval a fülemben elcsámborgok mindenfelé, és kizárom a nemkívánatos gondolataim. Szerencsére nem rég költöztem a környékre, úgyhogy sok felfedeznivalóm van még. Épp egy téglaházakkal kerített vidéken megyek keresztül, a fülemben az I'm not okay bömböl. Ez az utolsó a számlistámon, mikor vége, sóhajtva kihúzom a fülest. Francba. Vajon van a közelben egy kávézó? A következő percben megdermedek, ugyanis az előttem levő saroknál nyíló kisutcából nevetést hallok. Óvatosan bekukucskálok. Tejézusatyajóúristen! Behunyom a szemem, majd újból kinyitom és igen, a My Chemical Romance ott áll tőlem kb öt méterre. Nem. Engem nem szokott ekkora szerencse érni. Előkotrom a szemüvegem a táskám mélyéről. Csak hogy megbizonyosodjak a dologról. Most már az arcokat is tisztán látom. Leveszem a szemüveget. Nevetségesen festek benne. Valamiért nem tudok másfele nézni. Kezdem kínosan érezni magam, amiért három idegen csávót bámulok egy háztömb mögül. Három? Valami itt nem smakkol. Áhh, nincs itt Frank. Istenem, mi van ha meglátnak? De nem akarom, hogy csak úgy eltűnjenek! Viszont mégsem mehetek oda. Mit mondanék? Különben is, pofátlanság lenne. Anyám, más rajongók mit csinálnának most?! Eléggé belefeledkeztem a kukkolásba, így majdnem szívszélhűdést kapok, amikor valaki a vállamra teszi a kezét. Ösztönösen előjönnek az önvédelemórán tanultak, így gondolkodás nélkül átlendítem a vállam felett az idegent. Először büszke vagyok magamra a szép földrevitelért, viszont az első dolog amit a támadómon kiszúrok, rögtön lelohasztja a kedvem. Egy skorpiós tetkó a nyakán. Nenenenenenene. Félve a ránézek az ártalmatlanná tett srác arcára is, és rögtön jó erősen homlokon csapom magam. A francba! Miért minden velem történik?!