Basketball is my life. (KNB fanfic.)

15.Rész

~Miért?? Hogyan?? Mikor?? Mi történt??~

Ezek a gondolatok cikáztak végig bennem amikor reggel kinyitottam szemem s Kagamit véltem felfedezni a hasamon szuszogva. Olyan kis ártatlan volt így. Beletúrtam kusza hajába majd végigsimítottam tökéletes arcán. Közbe felkaromon apró szívásnyomokat fedeztem fel. Egyből a telefonomért nyúltam majd a kamerát megnyitva szemléltem Kagami alkotta apró lila foltokat a nyakamon. Tegnap nem történt különösebben semmi. Miután vagy egy órán keresztül ~'faltuk'~(micsoda megfogalmazás...) egymást mint valami kiéhezett kutyák majdnem tovább mentünk de mindketten éreztük, hogy még nem kéne ezért egymáson fetrengve aludtunk el és most tessék...  Itt vagyok teljesen lesokkolva, hogy úr isten mi lesz ha felébred. Mit fogok mondani? Bocs, hogy majdnem megerőszakoltalak csak szeretlek és mizu? Most komolyan.... Nem tudom mi lesz. Gondolatmenetembe Kagami szakított meg. Lassan kinyitotta szemeit majd egy halk mormogást követően magához ölelt miközben arcát mellkasomba mélyesztve hagyta. Kicsivel később felnézett s egy szelíd mosolyt eresztett meg felém.

-Jó reggelt! Mondta majd feljebb tornázta magát rajtam s egy apró nyuszit nyomott arcomra Ezt követően összeborzoltam már így is kócos haját majd két kezem arcára helyeztem s sziklafalként álltam igéző tekintetét. Tényleg nagy önuralom kellet ahhoz, hogy ne smároljam le. Sőt már el is fogyott volna amikor hála az égnek eszébe jutott valami ami miatt felugrott a kanapéról es megindult a konyha felé. Nem nagyon vágom mit akarhat ott de ő tudja. Igazából még szívesen maradtam volna abba a kellemes helyzetbe a kanapén. De hát mindennek vége lesz egyszer. Szomorú.. Igaz ha maradt volna kitudja lehet olyat tettünk volna amit a későbbiekben megbánnánk de akkor is....