Tegnap este nem írtam vissza az állítólagos Jiminnek. Nem tudhatom, hogy biztosan ő-e az. Bár mondjuk, ha most így jobban belegondolok, csak is ő lehet, mivel neki van meg csak a számom. Meg Jiwooéknak, anyáéknak, stb. De na. Mindegy, majd este visszaírok neki talán.
Ma Sewon nem jött dolgozni, mivel a testvére fellépésére ment, így Jiwooval ketten vagyunk csak. Manoban bácsi reggel itt volt, hogy megkérdezze minden rendben volt-e tegnap, mert este már nem akart telefonálni nekünk, hogy pihenjünk, amit nagyon értékeltünk. Miután megbeszéltük vele a tegnapot, bement az irodába papírokat intézni, majd úgy egy másfél óra múlva el is ment.
Még mielőtt elment volna, eszébe jutott, hogy Mira néni üzent nekünk, hogy ma sem tud bejönni segíteni, mert otthon van dolga.
Ma szintén nem volt sok vendég, de azért több volt, mint tegnap. MinJae olyan tíz körül ismét itt volt, és én megint leültem hozzá beszélgetni. Ma kifejezetten jó kedve volt, aminek valamiért én is örültem. Mielőtt elment volna, telefonszámot cseréltünk.
Belegondolva, nagyon megkedveltem a fiút. Nagyon kedves, vicces, van humorérzéke, de azért komoly is tud lenni.
Ahogy ezen gondolkodtam, a telefonom csengőhangját hallottam meg. De most nem az alap csengőhang szólt belőle, hanem az, amit anyának állítottam be.
Anya. Olyan régen nem beszéltünk. Talán van már két hónapja is. Legutoljára négy hónapja láttam. Nagyon rég óta nem hallottam a hangját így izgatottan vettem elő a telefonom és nyomtam meg a zöld gombot.
-Jó napot! -köszöntem bele mosolyogva, bár ezt ő nem láthatta.
-Neked is, Kincsem! Gondoltam, felhívlak már, ha te nem kerested a vén szüleidet.-próbált szomorkásan beszélni, de éreztem a hangján, hogy mosolyog.
-Nagyon el voltam foglalva, meg tudod hogy korán kelek, és későn érek haza, és akkor meg nem akarlak titeket zavarni.-mondtam bűnbánóan, mire nagyot sóhajtott.
-Minket te sosem zavarsz Byoul. Bármikor hívhatsz, tudod. Na de mi újság? Hallom találkoztál Jiminnel. -tartott egy kis szünetet, majd hozzátette -Na meg a többi taggal is. -megint azt éreztem, hogy az arcom átvált egy másik színbe, amit nem is értettem, mert nem mondott semmi rosszat.
-Öhm..igen, találkoztam vele! Olyan régen láttam, és most nagyon jó volt hogy újra beszélgettünk meg megöleltük egymást. Nagyon hiányzott már! -meséltem anyának boldogan, amire Jiwoo is felfigyelt a telefonja bámulásából, mire halkabbra vettem magam.
Eltátogtam Jiwoonak, hogy anya az, mire bólintott egyet, és visszafordult a telója felé.
-Byoul..-váltott át komolyabb hangnembe. -ugye gondoltál arra is, hogy mivan, ha Jimin máshogy gondolja ezeket? -kérdezte anya a választ várva, de nem értettem, hogy mit szeretne.
-Nem értem. Mire gondolsz? -kérdeztem elgondolkozottan.
-Jajj, te lány...ezek szerint nem. -kuncogott fel, majd megint elkomolyodott. -Hogy mi van akkor, ha Jimin máshogy tekint ezekre az ölelésekre, puszikra? Az a Mochi aki régen volt, mára egy felnőtt férfi, nem gondoltál még arra, hogy talán másként tekint rád, mint te ő rá?-mondta anya a másik vonalról, mire egy percig még a vér is megfagyott bennem, majd nagyon mérges lettem.
-Anya! Hogy képzelhetsz ilyet?! Rokonok vagyunk! Meg amúgy is, biztosan elmondta már volna! Jajj, miken jár a te agyad..-szidtam le hangosan, mire a másik oldalról egy nehéz sóhajt hallottam.
-Te tudod Kicsim, de én szóltam. Egyébként meg a te életed, és nem szeretnék beleszólni.
-És veletek mi újság? Hogy vagytok? Apa? Mit csináltok most? Hol vagytok? -jöttek random kérdések, amit azonnal fel is tettem neki.
-Jól megvagyunk, csak nagyon hiányzol nekünk Byoul. Nagyon régen nem láttunk már. Ideje lenne meglátogatnod minket. Vagy mi menjünk fel? -vetette fel az ötletet. hogy találkozzunk, mire nekem felcsillant a szemem.
-Ez egy nagyon jó ötlet. Hát, inkább lemegyek én, régen voltam már Busanban. Várjunk csak..talán két éve utoljára?-gondolkoztam el hangosan.
-Valahogy úgy. Tudni fogod az utat, vagy postázzunk GPS-t, hogy ide találj, vagy azért csak emlékszel még? -csipkelődött.
-Jó lesz a GPS. -kuncogtam fel, mire a másik oldalról is egy nevetést hallottam.
-Akkor jólvan. Még nem vette el senki az eszed. -várt egy kicsit, majd aggódóan megszólalt. -Ugye?
-Majd ezt máskor megbeszéljük anya. Most mennem kell. Szia!-köszöntem el, és meg sem várva a reakcióját, nyomtam ki a hívást.
-Hűha, gyorsan lerendezted. -nevetett fel Jiwoo, mikor elraktam a telefont.
-Megbeszéltük hogy nemsoká találkozunk. Pontosabban én megyek le.-jelentettem ki büszkén, mire egy elismerő bólintást kaptam.
-Örülök, hogy majd meglátogatod őket. -monta egy halvány mosollyal az arcán, majd ekkor egy négyfiús csapat lépett be az üzletbe, így indultam is a dolgomra.
~•~
Jó kedvvel indultunk el hazafelé Jiwooval, miután standoltunk és bezártuk a boltot. Az úton szinte végig beszélgettünk, nevetgéltünk.
-Amúgy, írtam neked még tegnap, nem láttad?-tért át hirtelen egy teljesen másik témára a lány.
-Hát ööö..nem. -adtam az értelmes választ.
-Na, add ide a telefonod, majd én megnézem. -nyúlt a telefonomért, amit oda is adtam neki.
-Na akkor, hol is van a Messenger?-kereste az alkalmazást a telefonomon.
Messenger? Várjunk csak..
-ÁH, már megvan!!-kiáltottam fel és kaptam ki a kezéből a telefonom, mikor eszembe jutott, hogy Jimin ott írt nekem.
-Na, most miért?-bigyesztette le a száját a lány.
-Mert eszembe jutott, hogy írtál, csak még nem írtam vissza! Úgy, ahogy Ji..-akadtam el -MinJae-nek is!-mosolyogtam kínosan, amit a lány sem értett, de egy legyintéssel le is zárta az ügyet, majd elkezdett beszélni az új kiszemeltjéről.
Mikor hazaértem, megcsináltam mindent amit kellett, azaz először adtam Nellynek kaját meg vizet, aztán kajáltam, elmostam azt a kevés tányért ami volt a mosogatóban, majd elmentem fürdeni és bedőltem az ágyba és bekapcsoltam a tévét.
Hirtelen elkezd pittyegni a telefonom, ugyanazon a hangon, mint tegnap este. Messenger.
Jiwoo írt, hogy nemsoká lesz egy jó film az egyik csatornán, meg kérdezett felőlem is, hogy mi jót csinálok.
Mivel teljesen nem vagyok analfabéta ennek az appnak a terén, meg már nem egyszer láttam őket is chatelni, így könnyen visszaírtam neki.
Ahogy kiléptem a chatből, azaz az alkalmazás főoldalán voltam, ahol megmutatja a beszélgetéseimet, két nem olvasott üzenetet mutatott. Kyong MinJae, és Paek Chimmy.
Rámentem Jimin nevére és kiadott egy csomó-csomó üzenetet.
Csak néztem azt a sok üzenetet, amit ma írt. Egyszer csak három pontocska jelenik meg, jelezve, hogy éppen ír.
Chimmy: Felhívhatlak telefonon?
Én: Igen!
Alighogy leírtam ezt az egy szót, már csörgött is a mobilom.
Mosolyogva nyomtam meg a zöld gombot. Ezek szerint tényleg Jimin az.
-Igazából nem is számítottam másra. -mondta köszönés nélkül, mire felkuncogtam. -Regisztrál, de visszaírni nem akar.. -mondta nevetve.
