Pokoljártak

Első fejezet

Ott az erdő közepén ébredtem 5 percnyire az otthonomtól, amikor hazaértem átöltöztem és akkor vettem észre a furcsa nyomokat az egész jobb kezemen a csuklómtól egészen a vállamig, de akkor még nem törődtem vele. Próbáltam felhívni Cindert, de nem vette fel nem értem mi lehet a baja elhív hogy sétáljunk az erdőbe épp megcsókolt volna, de fogta magát és egy szó nélkül elrohant , de ennek már közel egy éve azóta Cinder teljesen megváltozott elzárkózik mindenkitől, bántja a gyengébbeket. Egy igazi seggfej lett.

2018 október 10.-e van a szekrényemhez megyek, hogy kivegyem a biológia könyvem, de egy cetli esik ki a szekrényemből "Tudom!". Mit tudhatnak? Lehet látták hogy puskáztam történelmen vagy az is lehet hogy tudják hogy meleg vagyok, de nem nálam csak egy dolog jöhet szóba azon az estén amikor a hóviharban kerestem a haza utat és elájultam, majd másnap mikor felkeltem nem voltam olyan mint mások.

Megfagynak a dolgok körülöttem ha ideges vagyok vagy ha félek, Pokoljártaknak hívnak minket azon a bizonyos estén meghaltam és visszatértem az életbe, nem tudom létezik-e a pokol vagy hogy jártam-e ott de egy dolog bizonyos titokban kell tartanom, mivel a kormány vadászik az olyanokra mint én. Megfordítottam a cetlit ez állt rajta: "Ha tudni akarod mit, gyere egyedül a leégett fához pontban ötkor". El kell mennem, meg kell tudnom mit tudhatnak rólam.