-Valami hír Danvers-ről?-mentem be a konyhába, ahol Steve éppen főzött valamit.
-Semmi!-nézett fel-Már lassan három hete, hogy elment, de semmi!
-Az űr hatalmas! Nem szabad siettetni őt!
-Attól, hogy még nem szabad siettetni, sürgethetné magát!-sétált be Natasha is.
-Még egyszer hozzáteszem, hogy az univerzum hatalmas! Lehet, hogy fénysebességgel repül, de az univerzum végtelen! Amikor azt hiszed, hogy itt már jártál, rájössz, hogy az egy másik végponton volt...
-Fogy az idő! Kifogynak az oxigénből és az élelemből!
-Meg fogja őket találni!-szólt közbe Steve majd rám nézett-Ugye?
-Biztos!-helyeseltem.
-Befejezed ezt Bonnie?-mutatott a lábosra Steve mire odamentem mellé.
-Persze! Mi ez?
-Csirke pörkölt...
-Azt még szeretem is!-vettem át a fakanalat majd kevergettem tovább amikor Steve kiment.
-Egyre jobb a kapcsolat közte és közted...
-Átéljük a múltat... Újra barátok vagyunk!
-Köztetek soha se volt barátság...-mosolygott.
-Próbálkozom!-vontam vállat.
-Hogy van Thor?
-Egyre rosszabb... Most már szinte csak velem képes beszélni! De néha amikor rám néz, látom rajta, hogy már az is fáj neki, hogy velem beszélget, hogy néz engem, hogy egy légtérben vagyunk... Loki-ra emlékeztetem... És ez biztos fáj neki!
-Biztos nagyon gyászol!
-Ohh! Ő már meggyászolta a testvérét többször is! De most... A testvére, az apja, a nővére, a fél népe, a bolygója, a mjölnir... Most mind el vannak pusztulva!-kapcsoltam ki a főzőlapot majd rátettem az edényre egy fedőt. Hirtelen megremegett a föld így megfogtam Nat-et, hogy biztonságban legyen.
-Gyertek gyorsan!-futott át a helyiségen Pepper.
-Várj Pepper!-rohantam utána Nat-tel együtt.
Idő közben a többiek is csatlakoztak hozzánk. Vagyis Thor nem... Megálltam Pepper mellett majd megfogtam a vállát. Danvers óvatosan letette az űrhajót majd ránk nézett aggódva. A hátsó ajtó kinyitódott és Tony elkezdett lejönni egy kék lánnyal együtt. Steve-vel odafutottunk hozzájuk majd átvettük Stark-ot és segítettünk neki lejönni.
-Thanos lenyomott!-újságolta.
-Engem is!-helyeselt Steve.
-Mindannyiunkat...-tettem hozzá.
-Meghalt a kölyök!-jelentette ki mikor megálltunk.
-Együtt szúrtuk el!-mondtam mire hol rám, hol Steve-re nézett Tony.
-És öhm...-kezdte mire Pepper hozzánk jött-Oh te jó...-látta meg őt.
-Istenem!-ölelte meg a nő férjét.
-Szia!
-Oh! Istenem!-engedte el mire Tony megpuszilta őt.
-Semmi baj!-nyugtatta majd bementünk a bázisra.
Bementünk a tárgyalóba majd leültettük Tony-t. Bruce hozott infúziót és egy kerekes széket. Amint elhelyezte felkaptam az ölembe Stark-ot majd rátettem a székre.
-Mióta vagy ilyen erős?-ámult Stark.
-Kiderült, hogy egy isten vagyok!-magyaráztam mikor felkötöttem az infúzióra.
-Nem semmi!-vont vállat mikor a többiek is bejöttek-Vázoljátok, hogy mi van!-parancsolta.
-Thanos huszonhárom napja járt a Földön-kezdte Rhodey mire megjelentek az elhunyt hősök.
-A kormányok mindenhol széthullottak...-folytatta Natasha-Azok akik megmaradtak, népszámlálást tartanak és úgy tűnik Thanos azt tette... Pontosan azt tette, amit ígért! Vagyis kiirtotta... Kiirtotta a felét az összes élőlénynek!
-Hol van most, ha?-nézett körbe Tony.
-Nem tudjuk!-válaszolta Steve-Egyszer csak megnyitott egy kaput és eltűnt...
-Neki mi baja van?-mutatott ki Thor-ra.
-Ki van akadva...-meséltem-Úgy érzi elszúrta...
-Amiben igaza is van, de ezt itt elég sokan elmondhatjuk, nem igaz?-szólalt meg Mordály mire Tony-nak leesett az álla.
-Egészen eddig tökre azt hittem, hogy csak egy plüss maci vagy!-ámuldozott Stark.
-És ha igen?-hülyéskedett Mordály.
-Most már kábé három hete keressük Thanos-t-tértem vissza a lényegre-Űrradarral meg műholdakkal, de semmi... Te harcoltál vele!
-Ezt ki mondta?-nézett rám Tony-Tévedés! Nem! Laposra vert egy bolygóval! A mi Houdini-nk meg tálcán kínálta neki a cuccot! Nem volt harc mert...
-Értem!
-Legyőzhetetlen!
-Van, amin elindulhatunk? Mondjuk koordináták? Bármi?-kérdeztem mire ellenkezett.
-Pár éve előre láttam ezt! Egy látomásban, de nem hittem el! Azt hittem, hogy csak egy álom!
-Tony, szükségem van rád!-állt fel Steve.
-Nekem meg rád volt!-vágott vissza-Mármint múlt időben! És ez üti azt, hogy neked mi kell! Elkéstél! Bocsessz! Nekem-lökte félre a tányért majd felállt-Egy borotva kell! És rémlik, mintha mondtam volna, hogy ne...-kezdte amikor kivette az infúziót a karjából.
-Tony, Tony, Tony!-szólt neki Rhodey.
-Vagyis az embereknek egyetlen dolog kell, még pedig egy világ köré emelt pajzs! Emlékeztek? Akár korlátozza a hőn szeretett szabadságunkat, akár nem... Nem így volt?-nézett már dühösen körbe.
-De nem igazán jött be, igaz?-kérdezte Steve.
-Mondtam, hogy végünk lesz! Erre ti-fordult felém és Steve felé-Együtt lesz végünk, Tony! Ti még akkor egy párocskát alkottatok! Most Kapitány és Százados, végünk van! És nem voltatok ott! Bármi ebben vagyunk jók! Reagálunk az eseményekre! Mi vagyunk a Bosszúállók! Bosszúban vagyunk jók és nem a megelőzésben!-nézett az őt lefogó Rhodey-ra.
-Csillapodj!-nyugtatta le.
-Ugye?
-Megértettük, most ülj le!
-Rendben! Csak... Csak még valami!
-Kérlek ülj le!
-A csajban van spiritusz!-mutatott Carol-ra-Jól jön a vérfrissítés! Már ránk fér!-tört ki Rhodey védelméből-Nem szolgálhatok semmivel Kapitány!-jött felénk-Se koordinátákkal, se nyomokkal, se stratégiával, se opciókkal! Nincs semmi! Nuku! Nem bízom benned! Hazug!-mondta ki végül mire féloldalasan Steve elé álltam védelemből. Stark letépte a mellkasáról a reaktort majd Steve kezébe nyomta-Tessék, fogjad! Ha megvan Thanos tedd magadra! És bújj el!-parancsolta mire összeesett. Gyorsan ugrottam érte így időbe elkaptam.
-Tony!-szóltam neki mire a többiek körénk gyűltek.
-Semmi vész! Csak...-kezdte mire hátracsuklott a feje és elájult.
(...)
-Bruce benyugtatózta úgyhogy estig ki lesz ütve...-jött ki a szobából Rhodey.
-Vigyázzatok rá!-mondta Carol-Majd hozok neki Xori elixirt!-indult ki.
-Hová mész?-kérdeztem.
-Megölöm Thanos-t!-jelentette ki mire összenéztünk a többiekkel és követtük.
-Várj! Mi itt együtt szoktunk dolgozni és már így is megzuhant a csapategység!-kezdtem mire megfordult-Világos, hogy az űr a te tereped, de ez a mi harcunk is!
-Tudod egyáltalán, hogy hol van?-szólalt meg hátulról Rhodey.
-Tudom ki tudatja!-válaszolt mire a kék csaj megállt előttünk.
-Ne fáradj! Megmondom én, hogy hol van Thanos!
-A legjobb! A mostoha lánya legalább velünk van!-mormogtam mire elindultunk vissza a tárgyalóba.
YOU ARE READING
Fearless
FanfictionEgy nap... Egy nap kellett, hogy egy élet fenekestül felforduljon. De az is lehet, hogy inkább a személy volt fontosabb... Mert igazából egy teljesen normális napnak indult! Csak megjelent ő... Tekintetében egyből látszott a gonoszság. És azzal a go...