figyelmeztetés:
újra itt, egy sokkal betegebb sztorival:)
az előzőhöz hasonlóan ebben sincs túl sok logika,
viszont mindennél jobban élveztem elkészíteni ezt.
igen, finn újra hazánkban bandukol,
csak most a híres-neves fishing on orfű fesztivált látogatja meg
ez bizonyos személy miatt:-)
és igen, ez is hajnalban íródott, meg is látszik rajta,
de inkább azt mondom, hogy a sztoriban minden okkal történik
és semmi sem azért, mert csak ilyenekre tudtam gondolni.
na de nem is szaporítom tovább a szót
jó olvasást! ♥
------------------------------------------------------------------------------------------
- Igazán siethetnél már, én is be akarok jutni a fürdőbe! – kiabálta egy hang kívülről, de Finnt ez egy cseppet sem hatotta meg.
Már legalább két órája bent volt a fürdőben, kint pedig egyre türelmetlenebbek lettek az emberek.
De mit is várunk tőle? Talán már a születése óta erre a napra várt. Sőt, csak ezért az egyetlen napért született meg.
A fürdőt megtöltötte a hajlakk-szag – sorra használta el a flakonokat, hisz ki akarja, hogy a frufruja rosszul nézzen ki a képeken? Jó, előfordulhat, hogy nem számolt a göndör hajával, de Finn Wolfhard mindent megtett, hogy a lehető legtökéletesebben álljon a haja. Még akkor is, ha ez azzal jár, hogy később le kell vágni tőben, annyira megkövesedtek a tincsei.
A szekrény ajtajáról vállfán lógtak le az outfitek. Legalább öt egyszerre, csak hogy a lehető legtökéletesebbet tudja kiválasztani.
Egymást követve próbálta fel őket az ifjú, de egyik sem tűnt tökéletesnek. Csíkos póló kertésznadrággal? Elég langyi. És hogy baj-e ez? Nyilván nem, de Finn most nem ezt a benyomást akarta kelteni. Ezt későbbre tartogatta.
Egy fekete póló az egyik ismertebb banda logójával? Nem, nem és nem! Ez túl mainstream. Valami elvontabb kell.
Hisz a Fishing on Orfűre megy, nem vehet fel csak úgy akármit!
Végül egy, az előző barátnőjétől csórt pólóban, alatta egy hosszú ujjú felsőben állapodott meg farmershorttal, csak mert mégsem akart annyira kitűnni a tömegből.
Igen, valószínűleg 40 fok lesz, de kit érdekel? Hiszen mindenki divatolni megy ilyen helyekre, nem?
Meg amúgy is, Finn számára nem az volt a lényeg, hogy hogyan érzi magát – felőle akár el is ájulhatott volna a tűző napon. Neki egyetlen dolog számított: hogy találkozzon végre Lovasi Andrással.
Lovasi számára olyan volt, mint egy példakép. Apja helyett apja, ha már úgyis elhagyta őket, és a dalszövegeit naphosszat skandálta, s többek közt ezek szerint is élt. (Különösen a WC-n sírni című alkotás szerint, de ez mellékes.)
És igen, Lovasi András volt annak is az oka, hogy minden évben ellátogat erre a kurva fesztiválra, ahova szinte csak saját higiéniára nem adó, 40 körüli férfiak járnak. Amióta az eszét tudta, mindig kint volt, de Lovasit még egyszer sem sikerült megfognia. Tavaly például pont hányni ment, mikor a Kispál az ötszázadik búcsúkoncertjét játszotta, úgyhogy nem tudott részt venni. Pedig többen is mondták neki, hogy nem jó ötlet az út melletti giroszostól vásárolni. Két éve pedig maga Beck Zoli tartotta fel, miközben a pottyantósnál álltak.
Nyilván Finn Zolit is ugyanúgy tisztelte és szerette, mint Lovasit, de mikor Beck full betépve a lét fontosságát kezdte el magyarázni Finnek, kicsit már ő is besokallt. A három éve történtekről pedig nem beszélünk. Azok azóta is mély sebek a fiú szívében.
