Érzelmi bújócska

51.

Minden terv szerint alakult. A srácok hazamentek, mondták Jungkook-nak, hogy jönnek át hozzám, a srác meg elmondta, hogy hétre érkezik HeiRan. Nagyon vártunk, nagyon készültünk, azt vitattuk kik menjenek át a lakásra, végül Taehyung, Namjoon, Jin és jó magam vállalkoztunk erre... vagyis engem a srácok jelöltek ki, mivel tudok bunyózni. Féltem? Nagyon. Megbeszéltük, hogy Namjoon telefonon marad a többiekkel, akik a srác szobájában elrejtett kamerákat figyelik. Mi csak srácok épülete előtt ültünk a kocsimban, várva mit mondanak a többiek.

- Mi a helyzet? – kérdezte Joon.

- Beszélgetnek, eddig semmi különös.

- Ahj, maradnom kellett volna, hogy kielemezzem a ribancot. – mérgelődtem, mire Tae megfogta a kezem.

- Nyugodj meg.

- Próbálok... - nyeltem egyet.

Már vagy fél órája ültünk a kocsiban, ment a telefon, mire Yoongi szólt, hogy HeiRan felhozta a fülbevaló témát. A lány hangneméből számukra teljesen kivehető volt, hogy ideges, agresszív. Bár mi nem hallotuk mit mond, az eddig elcsípett szövegeiből el tudom képzelni.

- Basszus!

- Mi az? Jimin? Yoongi? – szólt Namjoon a telefonba.

- Azt hiszem mehettek be!

Ennyi kellett csak nekünk, Jin már a kulcsot fogta, Namjoon a telefont és futottuk mind a bejárathoz.

- Hé, ne feledjétek, amit megbeszéltünk! Vigyázzatok, mint mondtok és tesztek! – szólt bele a telefonba Yoona.

Jin nyitotta az ajtót, majd hangosan elkiáltotta magát, miközben én Namjoon telefonjának másik felére voltam tapadva, hogy halljam mit mondanak a többiek.

- Jungkook-ah! Megjöttünk!

- Na mi a helyzet?

- Megütötte őt!

- Jungkook-ah! – kiáltottam én is a szobája felé téve pár lépést, remélve, hogy az a szadista leáll.

- Jasmine, gyere. – fogta meg Taehyung a kezem és sietünk a maknae szobája felé mind a négyen.

„Ezt érdemlem?! Miért nem kaptam meg még a fülbevalókat? Szeretnéd, hogy valami rossz történjen?" – Hallottuk Heiran rinyálását. Tae bekopogott.

- Jungkookie, minden rendben? – nem jött egy szó sem. – Jungkookie?

- Na elég! – fogtam és teljes erőmmel berúgtam az ajtót.

- Mi a fene folyik itt? – sietett be Jin előre.

- Hyung...

- Ne hyungozzál itt nekem! Tíz perce otthon vagyunk, szólongatuk és nem dugja ki egyikőtök se az orrát a szobából! Taehyung is kopogott és semmi válasz. Te HeiRan meg mit kiabálsz vele itt, hm? Nem szégyelled magad? Hm?

- Azért kiabálok mert Jasmine nem képes visszaadni a fülbevalókat!

- Nem is, mert semmi jogod, hogy visszakérd. Először is, nem tőled kaptam, másodszor pedig ajándék volt és azt nem illendő visszakérni, vagy talán ezt se tanították meg neked otthon? – mondtam, mire a csaj majdnem rám ugrott, de a három srác védelmezően elém állt. – Na de tudod mit? Ha neked ennyit jelent... - nyúltam a fülemhez és kivettem a két kis ezüstkarikát a füleim második lyukából és letettem az asztalra. - Tessék! De ez után még egy hangos szóval illeted Jungkook-ot, nem az ajtót fogom berúgni!