21

21 3 0
                                    

-Teljesen kivagyok- estem be fáradtan a lakásba. Táskámat leejtve az ajtóba, mentem el a kanapéhoz, amire levágódtam
-Megint futottatok?- kérdezte kíváncsian, mikor kijött a konyhából és egy puszit adott a fejemre. Kérdésére csak bólintottam
-De most valamennyivel lazábbra vette az edzést, mert holnap megyünk- motyogtam a kanapéba
-Hánykor mentek?
-Úgy dél környékén. Szóval nem megyek suliba- ültem fel vigyorogva
-Attól a házit meg kell ma csinálnod
-Most elvetted a kedvem- néztem rá szúrósan, amin felnevetett és közelebb hajolva, adott egy csókot
-Egy kis vacsival vissza hozhatom?- vigyorgott miután elváltunk
-Talán
-Menj addig pakolj el- borzolta össze a hajam és vissza sietett a konyhába. Cipőimet lerugva magamról, vittem a helyére és a kabátomat illetve a sálamat felakasztva, kaptam a táska után, amit az ágyamra dobtam. A pizsomámat kivéve, mentem be a fürdőbe. Tuti, hogy nem lesz időm este fürödni a házik miatt, úgyhogy jobb lesz most vennem egy forró fürdőt

-Jóreggelt- kaptam egy puszit a homlokomra, miután a förtelmes ébresztőre felkeltem
-Te? Nem suliba kéne lenned?- dörzsöltem a szemem és kíváncsian néztem rá
-Szerinted ki hagynám a barátnőm meccsét?- adott egy csókot. Elmosolyodva bújtam közelebb hozzá
-Most miattam vettél ki egy napot- kuncogtam fel
-Persze. Látni akarom, ahogy a barátnőm legyőzi a többieket. Amúgy. Leszokhatnál már arról, hogy az asztalnál alszol el- nézett rám morcosan, így adtam neki egy puszit
-Ha bealszok házi írás közben- vontam vállat és felültem az ágyon - így is kell még csinálnom párat, mielőtt elindulunk- nyújtózkodtam és egyből az asztalomhoz mentem, ahol össze volt pakolva
-Lehet egy kicsit össze pakoltam- vakarta a tarkóját mellém lépve, így hálásan néztem rá- amiből meg dolgozatot fogsz írni, azoknál kiírtam a lényeget
-Köszönöm- mosolyogtam el és oda lépve hozzá, adtam egy puszit a szájára
-Megyek csinálok reggelit
-Addig befejezem a házit- ültem le az asztalhoz
-Aztán el ne aludj- borzolta össze a hajam, így kinyújtottam rá a nyelvem, így gyorsan adott egy csókot, amitől vörös lettem. Rám kacsintva sétált ki a szobából, így gyorsan hozzá láttam a házikhoz

-Ti is itt vagytok?- néztem meglepetten a családom és Loly-sanék felé, akik mosolyogva álltak az ellenséges csapat iskolája előtt
-Látni akarjuk, hogy győztök- mosolygott rám anya
-Aztán dobd el a labdát, amilyen erősen csak tudod- nevetett fel Loly-san, így bólintottam
-Mindenképp- mosolyogtam rá
-Ideje lesz menni- jött felénk a sensei. Bólintva egyet, öleltem meg a többieket és rohantam az öltözőbe, ahol a lányok voltak. A ruhámat átvéve, kaptunk egy sárga színű mezt, amit egyből magunkra kaptunk
-Akkor mondanám ki hol legyen- jött be egy táblával a sensei- Chocho szokás szerint megy a kapuba. Cserének megy Aoi. Jobb oldal Demiyah, mellette Sarada. Bal oldal Hana, ő mellette Kumi. Nova beálló, Kei pedig megy irányítóba
-Én irányítónak?- fagytam le a posztom hallatán
-Az eddigi játékokból és a sportnapon látottakból, remekül tudod vezetni a csapatod- mosolygott rám- akiket nem soroltam fel, azoknak majd akkor szólok, ha csere lesz. Tisztességesen játszatok. Ha esetleg elkezdenek szabálytalankodni, ne kezdjetek vissza ütni. Majd mi szólunk a bírónak. A bemelegítést a suliba megcsináltuk, de azért egy kicsit nyújtsatok, amíg még van időnk- intett a kezével, így mindannyian kimentünk az öltözőből, egyenesen a pályára
-Nézd mekkorák- bökött az oldalamba Demi és az ellenfeleink felé mutatott. Oda kapva a fejem, ijedten néztem végig rajtuk
-Ráadásul a kapus is nagy- nézte mellettem Hana. Csípőre téve az egyik kezem, fogtam a másikkal az állam és gondolkodni kezdtem
-A bemelegítésükből rá tudsz jönni, hogy mi lehet a gyenge pontja?- néztem rá a szemem sarkából, így egyből bólintott és elsietett
-A dobásuk igen erős- nézte mellettem Nova
-Chocho. Megbírkózol ezekkel?- néztem kíváncsian az említettre, aki egy chipset evett
-De még mennyire
-Magasak, de lehet nem olyan gyorsak- néztem összehúzott szemekkel őket- amint Hana is visszatér, csinálunk egy kisebb bemelegítést. Aztán várunk, míg el nem kezdődik. Ne menjetek messzire- mentem fel a lépcsőn, egyenesen a lelátóhoz. Itaru háttal volt nekem, így össze borzoltam a haját és leültem mellé
-Na, melyik helyen leszel?
-Irányító lettem- mosolyogtam rá, azonban egyből lehervadt a mosoly a számról, ahogy megláttam az egyiket, aki kapura dobott. Legtöbbször neki adták a labdát, szóval ott ő lehet az irányító
-Meg is érdemled- adott egy puszit az arcomra
-Köszönöm, de nem tudom, mennyire tudom majd vezetni a csapatot. Ráadásul ahogy néztük az ellenfelet, eléggé nagy az esélye, hogy veszítünk- vizslattam továbbra is az ellenfeleinket, mikor egy ütést kaptam a tarkómra. Már rászóltam volna Itarura, mikor anya és Loly-san nézett rám csúnyán
-Ne is merészelj ilyeneket mondani- szidott le Loly-san
-Remek irányító vagy. Láttuk, hogy hogyan tervezel. Meg fogjátok nyerni- emelte fel anya mosolyogva az öklét
-És amint vége ennek, elmegyünk megünnepelni, hm- mosolygott karba tett kezekkel apa, mellette Itachi-sensei csak bólintott
-Ügyes leszel Kei-chan- ölelt meg Yume és Hikari
-Köszönöm- töröltem meg mosolyogva a szemem, mikor Demi intett- mennem kell- szabadultam ki az ölelésből és lerohantam a lányokhoz- akkor gyorsan menjünk bemelegíteni- mentünk fel a pályára
-Most csak azért leszek rendes, hogy győzzünk- szólalt meg Kumi, mikor elmentünk egymás mellett. Megállva, fordítottam felé a fejem
-Akkor adj bele mindent, mint az edzéseken
-Direkt oda fogom képzelni a fejed- nevetett fel
-Ezek szerint ez kölcsönös lesz- mondtam és beálltunk a saját helyünkre
-Tisztességes meccset szeretnénk látni- szólalt meg a bíró, így mindenki bólintott. Előre lépve, fogtam kezet az ellenséges irányítóval, aki szorosan szorított
-Földbe verünk titeket
-Legalább az elképzelésetekben van valami izgalmas. Azonban, mi hajtsuk majd ezt végre- viszonoztam a szorítást, majd vissza álltunk a helyünkre
-Akkor kezdődjék a játék!- sípoltak és nekem dobták a labdát. Nova előre futott, így pattogtatni kezdtem a labdát, míg tisztes távolságba értünk. Balra kezdtem el futni, így elém állva, pattintottam hátra Kuminak, aki Hananak adta tovább. Elmondása szerint, attól hogy a kapus elég magas, van némi gyenge pontja. A lábait sose zárja össze, így ott könnyen be tudjuk dobni. Illetve az alsó sarkokat nem annyira nézi. Vissza kerülve hozzám a labda, adtam át Deminek, aki előtt pont egy kisebb volt, így könnyen el tudta dobni. Ezzel szerezve egy pontot nekünk. Azonban mire vissza értünk és fordultunk meg, már előttünk voltak. Épp időben tudtam felemelni a kezem, így a kezemnek érkezve a labda, súrolta a kapu oldalát. Chocho felé fordulva, dobta felém a labdát és ahogy előre néztem, ijedten hátráltam egy lépést, mivel teljesen előttem volt
-Gyors a felfogásod- nevetett fel és el akarta venni tőlem a labdát, azonban át bújtam a karjai alatt és Novának dobtam, aki már a helyén állt. Eldobta, azonban a kapus kivédte. Kezemet szorítva az előzőtől, futottam vissza. Már meglátszott a labda nyoma és eléggé piros is volt. Ezek nagyon erőset tudnak lőni. De akkor mi is viszonozni fogjuk ezt

"Nyugodt" VilágWhere stories live. Discover now