Egy Malfoy Tükre [BEFEJEZETT]

1. Fejezet

A történelem óra unalmas, mindig is az volt. Még a mágiatörténelemóra sem sorolható az olyan izgalmas tárgyak közé, mint az Átváltoztatástan vagy a SVK (Sötét Varázslatok Kivédése). Binns professzor szónoklata az egész iskola diákjainak altatója is lehetne, kivéve Hermionének. Ugyanis a boszorkány, a professzor minden óráját feszült figyelemmel kíséri végig.

Ám a mai óra neki is unalmassá vált. A téma már negyedik órája az „I. Varázsvilág háború részletes elemzése" címet viseli. Senki sem érti, az utolsó évben a végzősöknek, akik már megéltek egy háborút, miért kell újra ismételni az anyagot.

Ha a termet alaposan megnézné egy külső szemlélő, akkor azt hinné szabad alvás a program, ugyanis néhány unatkozó diák és Binns professzor kivételével az egész Hugrabug és Griffendél alszik.

- Hermione mikor lesz vége? - faggatja Ron a barátnőjét.

- 38 perc Ron, de vége lehetne már - sóhajt a lány.

- TESSÉK!? Még annyi?! És várjunk csak, te imádod a mágiatörit! - értetlenkedve szállt be a csevejbe a túlélő, Harry Potter, aki eddig békésen szunyókált Ginny mellett.

- Harry ezt már én sem tudom élvezni. Harmadikban tudtam már betéve ezt az anyagot. Egyébként jó reggelt!

- Ohh köszi - somolygott Harry - Akkor inkább már jó éjt! Ennyi idő alatt kipihenem magam a meccsre.

- Ma van a meccs? - Ébredt fel Ginny.

- Igen húgocskám, és ha nem hozod kitűnő formádat, akkor a Mardekár elver minket - figyelmeztette húgát Ron.

- Jólvan, jólvan csak csendben! A végén még pontlevonást is kapunk, ha meghallja Binns a csevegésetek - korholta a csapatot Hermione.

Mágiatörténet után a már érett diáksereg, érettségüket meghazudtoló, öröm őrjöngéssel hagyta el a termet. Néhány diák, viszont ásítva kullogott a többiek mögött, majd hosszas séta vezetett a nagyterembe, ahol íncsiklandó fogások várták az éhes diákokat. A manók főztjénél a trió csak Mollyét, a Weasley család háziasszonya kosztját ismeri jobbnak.

- Ehz ifsteni - motyogja Ron tele tömött szájjal.

- Ron! Először nyeld le és utána beszélj! Ez így kicsit sem gusztusos - osztja a szent beszédet Hermione.

- Jó bofcs - nyeli le.

- Most mondtam!

- Már lenyeltem, ne aggódj! És különben is, ne játszd már az anyám szerepét!

- Na, jó elég - röhög Ginny és Harry, a szokásos civakodáson, ami már napi szinten elhangzik a Girffendéles asztalnál.

- Olyanok vagytok, mint egy idős házaspár - nevet Harry.

- Még az kéne, Merlin mentsen tőle! - kapcsolódik a nevetéshez Hermione.

- Hmm... meggondolandó - gondolkozik el Ronald.

- Micsoda!? - nyeli félre a töklevet Ginny.

- Gin jól vagy? - terel a bátyja.

- Én igen, de a gondolatoddal valami nem stimmel. Mit is mondtál? Meggondolandó a házaspár? Te és Hermione? Ron, csak nem szerelmes vagy?

Ron köpni-nyelni nem tud, majd pár örökkévaló másodperc elteltével egy - Dehogy, hova gondolsz? - után kirohant a teremből. A megmaradt ételkupac pedig gazdátlanul hűlt ki.

- Ez mi volt? - kérdezték egymástól.

- Érzelmi kirohanás - veti oda Seamus. Erre mind a négyen elkezdtek nevetni.