Condominium [L.S]

55. Harry

Lassan a 29-hez közeledve, megfordult már a fejemben a család alapítás. 

Mindig is hatalmas álmom volt, hogy legyen gyerekem. Rajongok a gyerekekért, így nem is kérdés. Melegként kicsit hátrányban vagyok, hisz a kiszemeltem, a párom, fiú. 

Akárhányszor meglátok egy heteró párt az oldalukon egy kisgyerekkel, elönt a féltékenység, a büszkeség, és persze elképzelem minden alkalommal, hogy milyen lenne, ha az a kisgyerek az én gyerekem lenne. Megadnék neki mindent, állandóan a kedvében járnék, óvnám mindentől. Aztán felvillan a fejemben a kép, ahogy boldogságtól vigyorgó arccal rám néz, majd ezt mondja: ,,Szeretlek Apa", egy ölelés kíséretében. A legboldogabb ember lennék a világon, ha ez megvalósulna.

Ahogy most így Louisra nézek, elönt a boldogság. Szeretem Őt, ez nem kérdés, viszont semmit nem szeretnék rá erőltetni. Ha nem akarja ezt az egészet, tiszteletben tartom, hisz a párom. Azért reménykedek, hogy egy idő után ez változik.. Ha nem, akkor így jártam. 

Tudom, hogy jó szülők lennénk, ebben biztos vagyok.