Felejtsd el || Marics Peti FF. ||

V. Fejezet - Nekem ez nem megy..

-Odett! - Bökdösött Szandra, félálomban voltam már pont.

-Mi az? - Néztem rá sóhajtva, csak a nappali fénye szűrődött be. - Korán kelek, Szandra..

-Sajnálom, hogy jelenetet rendeztem a bowling után. - Mondta halkabban.

-Ezért keltettél fel? - Nevettem és a fal felé fordultam. - Mondtam, hogy korán kelek..

-Tényleg sajnálom csak egyszerűen kikészülök, ha csak egy szót is váltasz Petivel. - Sóhajtott.

-Akkor nem fogok csak hagyj aludni. - Mondtam halkan.

-Oké, jó éjt. -Mondta halkan és kiment, becsukta az ajtómat. Megforgattam szemeim és becsuktam a szemeim, próbáltam vissza aludni.

***

-Holnap tali, sziasztok! - Mosolyogva intettem a munkatársaimnak ahogy kimentünk az ajtón, kissé lelassítottam a sétában amikor megláttam Petit a kocsijának dőlve cigizni.

-Jó fuvarod van, Odi! - Nevetve szólt oda Edit, legyintettem egyet sóhajtva.

-Mit keresel itt? - Mentem oda Petihez, elnyomta a csikket és a kukába dobta majd kinyitotta nekem a kocsi ajtót.

-Megünnepeljük a tegnapi győzelmünket. - Mosolygott rám.

-Hol van Szandra? - Néztem rá sóhajtva, nem szálltam még be.

-Dolgozik. - Vont vállat, körbe néztem majd beszálltam a kocsiba. Becsukta az ajtót és én becsatoltam a biztonsági övemet.

-Tegnap éjjel megígértem neki, hogy egy szót se szólók hozzád többet. - Nevettem halkan ahogy beült ő is, becsatolta magát és beindította a kocsit nevetve.

-Hát, nem nagyon sikerül. - Mosolygott és elindult.

-A tűzzel játszunk, ugye tudod? - Sóhajtottam.

-Azt ugye tudod, hogy én nem vagyok együtt Szandival? - Nézett rám egy pillanatra. - Ezt csak ő hiszi, hogy alakulnak a dolgok közöttünk..

-Nem kéne hitegetned.. - Néztem őt.

-Én nem hitegetem. - Nevetett. - Megmondtam neki, hogy csak próba ez az egész mert esélyt adok a dolognak de csak ennyi.. - Vont vállat. - Ezt is csak azért csinálom, hogy a közeledben lehessek..

-De ő azt hiszi, hogy ti együtt vagytok és szereted őt.. - Sóhajtva néztem kifelé az ablakon.

-Erről én nem tehetek. - Tette a kezét a combomra, végig futott rajtam a libabőr mint amikor először hozzám ért.

-Nekem fontos Szandra. - Mondtam halkan és a kezét eltoltam a combomról. - Ovis korunk óta legjobb barátnők vagyunk és nem akarom, hogy miattad tönkre menjen a barátságunk.. - Néztem rá ahogy megállt a pirosnál, ő is rám nézett.

-Nem hiszem el, hogy nem érzed azt amit én. - Nézett a szemembe.

-Teljesen mindegy mit érzek, Szandi a barátnőm és nem tehetem meg ezt vele..  - Néztem én is a szemébe.

-Még is itt ülsz a kocsimban. - Mosolyodott el féloldalasan majd elindult amikor zöldre váltott a lámpa.

-Emészt is a bűntudat.. - Néztem a telefonomra amikor rezgett, Szandi hívott. - Szandi hív.. - Nevettem halkan kínomban.

-Vedd fel, csöndben leszek. - Mondta Peti, sóhajtva felvettem.

-Szia. - Mondtam a telefonba, a pulcsimból kilógó cérna darabot piszkáltam.

-Szia, végeztél már? - Kérdezte Szandra.

-Igen, miért? - Kérdeztem halkabban.

-Hamarabb végeztem a melóban és gondoltam elmehetnénk valahova, hogy kibéküljünk a tegnapi miatt. - Sóhajtott, szemeim tágra nyíltak.