Felejtsd el || Marics Peti FF. ||

VIII. Fejezet - Költözz el

Este nem mentem haza, hanem Sárinál aludtam és innen mentem dolgozni. Lenémítottam Petit bár nem is írt, ha neki Szandi kell akkor legyen vele. Az egész napom egy szar. Már megvágtam magam az ollóval, megszúrtam magam a tűvel, leöntöttem magamat kávéval és még el is rontottam a ruhát amit egész nap varrtam. Alig vártam már, hogy haza érjek. Bementem az ajtón és sikerült felakadnom a kilincsen, sóhajtva hallottam, hogy elszakadt a kabátom. Megnéztem és tényleg kiszakadt pedig imádom ezt a kabátot, már csak ez hiányzott. Becsuktam az ajtót és a kulcsomat a komódra dobtam, levettem a cipőmet és a kabátomat is felakasztottam. Majd holnap megvarrom a munkahelyen. Végig mentem a kis folyosón a konyha irányába, Peti a konyhában volt Szandival és beszélgettek de úgy nem tűntek nagyon feldobottnak.

-Helló. - Mondtam nekik halkan és a hűtőhöz mentem, kivettem egy energiaitalt.

-Szia! - Mosolygott rám Szandi. - Milyen napod volt?

-Szar. - Rájuk se néztem, a szobámba mentem és becsuktam az ajtót. Nem sokkal később kopogtak és Szandi nyitott be.

-Nem jöttél haza este. - Sóhajtott. - Mi a baj?

-Gondolom itt volt a pasid. - Néztem rá miközben elővettem egy kényelmes, itthoni ruhát a szekrényből. - Nem akartam zavarni, főleg miután megírtad mi volt..

-Ja. - Mosolygott. - Igen. - Tűrte el a haját. - De ettől még haza jöhettél volna..

-Szeretnék pihenni, nagyon szar napom volt. - Néztem rá. - Légyszi, menj ki..

-De mi történt? - Sóhajtott.

-Szar napom volt és kész.. - Nevettem halkan. - Megvágtam magam, megszúrtam magam, kukába került a mai ruha amit varrtam és még a kabátom is elszakadt. - Néztem rá. - Szeretnék aludni..

-Jól van.. - Sóhajtva nézett rám. - Akkor hagylak..

-Jó, köszi.

Toltam szinte rá az ajtót és becsuktam mikor végre kiment, nehezen de visszafogtam könnyeim. Kifújtam magam és átöltöztem a kényelmes ruhába, leültem a laptopom elé és órákig ki sem mentem a szobámból. Filmet néztem.

***

Késő este már nagyon kellett pisilnem, szinte már fájt a hasam annyira. Erőt vettem magamon és kimentem a szobámból. Gyorsan pisiltem majd kezet mostam és mivel éhes is voltam a konyhába mentem utána. Peti a kanapén ülve nyomkodta a telefonját, Szandi pedig sehol nem volt.

-Hát a barátnőd hol van? - Kérdeztem miközben kutattam a hűtőben.

-A szobájában, átöltözik mert elmegyünk hozzám. - Mondta Peti, továbbra is a telefonját nyomkodta.

-Értem. - Csaptam be a hűtő ajtót mert nem találtam benne semmit, meg el is ment az étvágyam. - Legalább nem kell hallgatnom ahogy dugtok. - Néztem rá, ő továbbra sem nézett rám.

-Na mehetünk. - Jött ki a szobájából Szandi. - Elmegyünk Petihez. - Nézett rám.

-Ja, hallottam. - Mosolyogtam rá erőltetetten. - Azért valami kaját hagyhattatok volna nekem is, én is itt lakom. - Néztem Szandira.

-Úgy begubbasztottál, hogy azt hittük rendelsz vagy ilyesmi. - Nézett rám Szandi.

-Legközelebb majd én sem hagyok nektek semmit. - Vontam fel a szemöldökömet. - Vagy esetleg szeretnéd ide cuccoltatni a pasidat és nézzek más lakást, hogy ne keljen elmenni mindig hozzá?

-Neked mi bajod van? - Nevetett halkan Szandi.

-Mondjuk az, hogy teljesen kifordultál magadból? - Nevettem. - És ez az én felsőm. - Néztem a pólójára ahogy felismertem.

-Jaj már.. - Forgatta meg szemeit. - Akkor át cserélem.

-Jól is teszed. - Vontam fel a szemöldökömet. - Ne hord a ruháimat, én sem hordom a tieidet..

-Jó, nyugi már.. - Vette le magáról és hozzám vágta, Peti csak hátra dőlt a kanapén és minket nézett.

-Na, ez már izgis. - Nevetett, Szandi nevetve ment a szobájába. Tényleg kifordult magából.

-Nevess csak, Marics. - Néztem a szemébe. - Sokáig úgy sem fogsz.

-Én nem fogok egy nőnek sem könyörögni, én mindent megtettem értünk de te semmit nem reagáltál. - Állt fel a kanapéról. - Nem csinálok magamból majmot senki miatt.

-Mert a barátnőmről volt szó de úgy látom neki én nem vagyok fontosabb nálad szóval.. - Remegett meg a hangom, nagyot nyeltem. - Jó éjszakát.

Mentem a szobámba és becsuktam az ajtómat, lehunytam szemeim és kifújtam magam. Én tényleg csak Szandi miatt nem mentem bele ebbe az egészbe de úgy tűnik Szandinak fontosabb, hogy Marics Peti a barátja mint a mi barátságunk. Leültem az ágyam szélére és utat engedtem könnyeimnek. Letöröltem könnyeim gyorsan ahogy hirtelen kinyílt az ajtó, Szandi nézett rám sóhajtva.

-Mi bajod van, Odett? - Nézett engem. - Miért sírsz? Napok óta ilyen vagy..

-Az a bajom, hogy Petivel vagy. - Álltam fel nevetve, erőt vettem magamon és a szemébe néztem. - Nem voltam veled teljesen őszinte a múltkor..

-Féltékeny vagy? - Nevetett. - Végre van egy pasi akinek nem te nem kellesz, hanem én és akkor így viselkedsz?

-Mi lefeküdtünk már Petivel és ő napokig könyörgött nekem, hogy legyek vele. - Néztem a szemébe. - Eljött a munkahelyemre is és voltunk moziban is, ketten. - Nevettem. - Most is csak azért van veled mert a barátságunk érdekében nemet mondtam neki de ő nem bír nélkülem lenni. - Néztem továbbra is a szemébe, Szandi nagy szemekkel nézett rám. - És csak azt akarja, hogy féltékeny legyek.

-Kurvára hazudsz. - Nevetett halkan. - Csak azért mondod ezt mert féltékeny vagy. - Nézett a szemembe. - Szerintem az lesz a legjobb, ha átköltözöl Sárikádhoz.

-Kidobsz? - Nevettem.

-Mindenkinek jobb lesz, ha elköltözöl mert nem vagy igaz barát. - Nézett rám.

-Komolyan elhiszed, hogy kellesz ennek a csávónak? - Néztem rá. - Csak azért állt veled szóba mert részeg volt és megsajnált amiért Milán kikosarazott téged.

-Nagyon szánalmasan viselkedsz, holnapra cuccolj el innen. - Nevetve lépett hátrébb. - Keresek más lakótársat.

-Szóval kidobsz egy pasi miatt.. - Nevettem. - Te viselkedsz szánalmasan, Szandra.

-Azért doblak ki mert nem tudod elviselni, hogy Petivel vagyok. - Nézett rám. - Szánalmasan viselkedsz.

-Mond el neki, hogy tényleg lefeküdtünk. - Néztem Petire ahogy felbukkant a folyosó végén.

-Húzz el a lakásból holnapra. - Fogta meg Peti kezét és szinte kihúzta az ajtón, ő semmit nem mondott.

-Nem tudom mivel érdemeltem ezt. - Néztem Petire. - Azért teszel tönkre mert nemet mondtam? - Mentem utánuk.

-Odi, kussolj már.. - Nézett rám Szandi felvont szemöldökkel.

-Ne beszélj így vele. - Szólalt meg végre ez a seggfej Marics.

-Elmegyek de nem azért mert ezt akarod. - Nevettem. - Hanem mert így beszélsz velem, én azért utasítottam el Petit mert nem akartam, hogy vége legyen a barátságunknak de úgy látom te szépen eldobsz mindent érte. - Néztem Szandira. - Ha elhagy téged ne merj felkeresni és bocsánatot kérni. - Néztem a szemébe. - Téged meg nem akarlak szintén látni soha. - Néztem könnyes szemekkel Petire.

-Menjünk, gyere. - Fogta a kezét Szandi, Peti csak nézett engem majd elindult utána. A szívem szakadt meg.

-Büszkék lehettek magatokra. - Nevettem és az eget néztem. - Undorítóak vagytok mindketten. - Néztem ahogy mennek a körfolyosón, közben könnyeim potyogtak. Szandi csak úgy eldobott magától Peti miatt, a Marics meg egy árva szót sem szólt és nem tudom miért nem.

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro
Facebook: Demona Wattpadíró White