Felejtsd el || Marics Peti FF. ||

XVIII. Fejezet - Minden okkal történik

-Még gondolkozok azon, hogy felgyújtsam-e az ágyat.. - Nevetett halkan Ati miközben lehúzta az ágyneműt az ágyáról.

-Ez abszolút bosszú volt. - Néztem rá sóhajtva.

-Nem tudom mire volt ez jó, bár engem tényleg az bánt, hogy te szomorú vagy. - Jött oda hozzám és a szemembe nézett.

-De hát megcsalt téged Luna.. - Néztem én is a szemébe.

-Folyton megcsaljuk egymást.. - Vont vállat. - De te nem érdemled ezt.. - Sóhajtott.

-Biztos oka van, hogy ezt kapom. - Nevettem halkan. - Semmi nem történik véletlenül..

-Akkor az sem volt véletlen, hogy oda mentem hozzád a Gellért-hegyen? - Mosolyodott el halványan.

-Gondolom nem.. - Mosolyodtam el én is.

-Be kell vallanom neked valamit. - Nézett egy pillanatra ajkaimra majd gyorsan a szemembe ismét, megköszörültem kissé a torkomat.

-Igen? - Néztem rá kíváncsian.

-Amikor Desh elmesélte az egész sztorit nagyon kíváncsi lettem és megkerestelek az instán. - Mondta halkabban. - Sokáig gondolkoztam, hogy rád írok de aztán nem tettem végül gyáván mert úgy voltam vele, hogy neked úgy is a Marics kell és én még csak a közelében sem vagyok neki aztán hagytam leülepedni a dolgot. - Nevetett. - Amikor megláttalak a Gellért-hegyen alig hittem a szememnek és úgy voltam vele, ez a sors keze.. - Nézett a szemembe.

-Én pedig tegnap este megakartalak csókolni. - Böktem ki magamból nevetve. - Úgy néz ki a sorsunk egy felé vezet minket. - Mosolyogtam rá.

-Hát, akkor teljesítsük be? - Tette az egyik kezét az arcomra és ajkaimra nézett.

-Teljesítsük..

Lehunytam szemeim ahogy megcsókolt, jól csókol. De nem úgy mint Peti. 

***

Fülesen hallgattam a zenét miközben porszívóztam a lakást, Azi elment Deshel találkozni. Lefeküdtünk az éjjel. Nem vagyok benne biztos, hogy helyes ahogy cselekszem. Lehet, hogy nem kellett volna ezt megtennem, én nyilván nem érzem azt amit Ati. Bár azt sem tudom ő mit érez. Végül is együtt van még Lunával, legalább is nem beszéltünk erről semmit. Sóhajtva vettem ki a zsebemből a telefonomat amikor a Spotyn a Paranoiás című számuk indult el, addig hallgattam Spacc szólóját, hogy egyszer csak azon kaptam magam, hogy Peti részét hallgatom. Lehet, hogy tényleg igaza van. Bármit megtehet velem akkor is őt akarom majd. Végül nem hallgattam meg a zenét hanem tovább pörgettem és külföldi előadókat hallgattam, az egész lakást kitakarítottam padlótól a plafonig. Amikor ezzel végeztem csináltam rakott krumplit és még tiramisut is desszertnek. Ahogy telt az idő úgy lett egyre jobban bűntudatom így felhívtam Sárit, hogy nincs-e kedve találkozni, szerencsémre igent mondott szóval össze is készültem és leléptem otthonról mielőtt Azi haza ért volna. Alig vártam, hogy oda érjek hozzá és kibeszéljek magamból mindent. Bekopogtam mikor oda értem hozzá, remélem egyedül van.

-Szia. - Mondta Bruno mikor ajtót nyitott. A picsába.

-Helló. - Mosolyogtam rá halványan.

-Gyere csak be. - Mosolygott. - Én mindjárt lépek, Sári meg zuhanyzik de mindjárt végez ő is. - Nézett rám. Egy kicsit megnyugodtam.

-Rendben. - Ültem a kanapéra. 

-Kérsz valamit inni vagy enni addig? - Kérdezte udvariasan.

-Köszönöm, nem! - Mosolyogtam rá. - Készülj csak nyugodtan!

-Okés de szólj, ha kell valami. - Mosolyogva ment készülődni tovább, az ujjaim tördeltem kissé idegesen. 

-Rendben, szólok! - Mondtam neki és elővettem a telefonomat, hogy ne csak üljek ott várva, hogy Sárinak végre elmondhassam mit műveltem. Nem is telt el sok idő, végre kijött Sári a fürdőből.

-Szia! - Mosolygott rám és adott két puszit.

-Szia! - Mondtam neki, már is összeráncolt szemöldökkel nézett rám mert látta, hogy ideges vagyok.

-Na én mentem, csajszik. - Mondta Bruno és megcsókolta Sárit.

-Ne rúgj be nagyon. - Nézett rá Sári.

-Oké, asszony. - Nevetett majd kiment.

-Úgy ülsz itt mintha egy pap lennék akinek fel kéne téged oldoznia. - Nevetve ment a konyhába, a hűtőhöz ment és kivett egy üveg Rosét. 

-Hát, lehet lassan tényleg el kéne mennem gyónni.. - Nevettem halkan és eltűrtem a hajamat.

-Mi történt egy este alatt? - Nevetve vett elő két boros poharat is, oda hozta a kanapéhoz és letette a poharakat. Töltött bort mindkettőnknek.

-Haza mentem tegnap és Peti éppen Lunával dugott Ati ágyában. - Nevettem halkan, a hajamba túrtam mire ő egy kissé lefagyott.

-Rájuk nyitottál? - Nézett rám és a kezembe adta az egyik poharat. Bele is ittam.

-Először azt hittem Attila. - Néztem rá. - Aztán felhívott, hogy hozzon-e kaját vacsira. - Mosolyogtam.

-Oké, rájuk nyitottál és utána? - Ivott ő is a poharába, kíváncsian nézett rám.

-Haza jött Ati és ő is kiosztotta őket. - Sóhajtottam. - Azt mondta Peti én olyan lány vagyok akivel bármit csinálhat úgy is őt fogom szeretni.. - Piszkáltam a pohár szélét.

-Hát, eddig úgy néz ki igaza van. - Sóhajtott Sári. - Na de mi az ami miatt így ki vagy? - Nevetett halkan.

-Utána Atival beszélgettünk a sorsról, hogy nem volt véletlen, hogy találkoztunk meg ilyenek.. - Mondtam halkabban. - Utána lefeküdtem vele. - Néztem Sárira, beszívtam ajkaim mert tágra nyílt szemekkel nézett rám.

-Oké... - Fújta ki magát. - Gondolom megbántad. - Nézett rám, bólintottam egyet.

-Kurvára szégyellem magam de Peti járt a fejemben végig szinte.. - Hunytam le szemeim, legszívesebben elsüllyedtem volna szégyenemben.

-Nem könnyíted meg a helyzetedet. - Nevetett. - Odi, ha szereted Petit akkor ne feküdj le többször Azival.

-Nem tudom, hogy szeretem-e. - Néztem rá.

-Hát az biztos, hogy többet érzel mert rá gondoltál tegnap miközben mással szexeltél. - Tette le a poharat. - Ráadásul nem egy idegennel, hanem egy olyan sráccal aki valószínűleg komolyabb érzelmeket táplál irántad.

-Tudom.. - Sóhajtottam halkan.

-Szerintem ne feküdj le többször Azival. - Mondta halkan.

-Jó, ezt fogom tenni. - Néztem rá. - Úgy szégyellem magam, ellen kellett volna állnom. - Sóhajtottam. - Igaza van Szandrának és Petinek is, egy ribanc vagyok..

-A Marics meg férfi ribanc. - Nevetett. - Emiatt ne érezd magad rosszul, teljesen felborult az életed.

-Ez is Peti miatt van. - Dörzsöltem meg az arcomat. - Nem is kellett volna vele szóba állnom.

-Akkor nem ülnél itt sem szóval ez jó volt így. - Nevetve karolta át a vállamat. - Minden okkal történik, tudod! 

-Igen! - Mosolyogtam rá. - Ez igaz!

Ha tetszett nyomj a vote-ra és ne felejtsd el olvasólistára tenni és akkor mindig fogsz kapni értesítéseket az új részekről ❤️‍🔥

Instagram: demona.white.wattpadiro
Facebook: Demona Wattpadíró White