Fürdés után,
Ha meglátom a testem
A tükörben,
Mindig rosszul érzem magam.
Elkezdem tapogatni a combomat,
A karomat,
Az arcomat,
És egyre csak próbálok vékonyabb lenni,
Csinosnak és erősnek tűnni,
Miközben nem vagyok az.
Minden alkalommal,
Mikor szembenézek önmagammal,
Sírhatnékom van.
Annyira gyűlölöm,
Hogy én nem lehetek soha
Olyan szép,
Olyan magabiztos,
Olyan JÓ,
Mint a többi lány.
YOU ARE READING
Menekülő
PoetryEz egy érzelmi hullámvasút Lebegés a boldogság és a fájdalom között, Egy dimenzió a depresszió és a túlgondolás világában, Útmutató a felhők felett járáshoz, Ismertető ahhoz, Hogy nem vagy egyedül.
