Brigi és Alfonz

Brigi és Alfonz Part 1

I.

Brigi nagyon egyedül érezte magát. Április volt, énekeltek a madarak, csodálatos idő volt. Szerelmes hangulatban volt, de senki nem volt, akibe beleeshetett volna. Ráadásul nyakán az érettségi, felvételi. Nem volt megelégedve magával, tudta nem tanul eleget. Helyette is inkább álmodozott, persze azt is tudta, ez semmire sem vezet. Az anyja állandóan szidta, hogy nem tanul, apja szemrehányó tekintete mondta ugyanazt. A húga pedig állandóan a fiúkkal volt elfoglalva, ki akar járni vele, ki nézett rá? Mindez nagyon idegesítette Brigit. Ehhez még az is hozzájött, hogy előző barátját, aki csúnyán otthagyta, nem tudta kiverni a fejéből.

Ezért örült annyira, amikor az egyik barátnője moziba hívta. Előtte a húgával vásárolni ment, de hamar összevesztek és húga hazarohant. Neki nem volt kedve, ezért beült a kedvenc kávéházába, megivott egy kávét, elszívott egy cigit, és folytatta a könyvének az olvasását.

Körülötte lassan megtelt a kávézó, de észre sem vette, annyira belemerült az olvasásba.

- Szabad ez a hely? - kérdezte egy hang.

- Persze. - fel sem nézett csak olvasott tovább.

Egy idő után úgy érezte figyelik, mintha már nem egyedül ő meredne a könyvébe. Felnézett. Vele szemben egy szőke srác ült és elmélyülten tanulmányozta a könyvet. Elhatározta nem vesz róla tudomást, tovább olvasott. Nem bírta sokáig, idegesítette az a tekintet. Újra felnézett:

- Ne haragudj, de így nem tudok olvasni. - hangja ingerülten csengett. A fiú ráemelte csodálkozó kék szemét és megszólalt:

- Annyira belemerültél, gondoltam nagyon izgalmas olvasmány lehet. Elárulnád mi a címe?

- Forr a bor. - válaszolta kurtán.

- Móricz Zsigmond, ugye?

Brigi meglepődve bólintott.

- A légy jó mindhalálig folytatása, nem?

- De igen. Most éppen érettségi előtt állnak.

- Mint te?

- Igen. Miből gondoltad?

- Ránézésre.

Brigi hitetlenkedve nézett rá. Az ismeretlen fiú olvasott a szeméből:

- Na jó, nem. A szalagról gondoltam. - mutatott a lány kabátjára.

- Így mindjárt más. Már azt hittem az arcomra van írva.

- És tanulsz rá? - érdeklődött tovább a fiú.

- Időnként.

- Úgy, mint most?

Brigi szemrehányást vélt felfedezni a hangjában, és harciasan a szemébe nézett. A fiú úgy tett, mintha nem venné észre:

- És hova tovább?

- Külkereskedelmi Főiskolára.

- Miből felvételizel?

- Angol, francia, töri.

- Írásbeli vagy szóbeli?

- Angolból és franciából mindkettő, töriből csak szóbeli.

- Közöset írsz?

- Igen.

- Kemény lesz. Máshova is jelentkeztél?