Brigi és Alfonz

Part 5

V.

Ebéd után indultak, Brigi délutánra bérelte ki a SUP okat. Úgy tervezték, ha jól érzik magukat, akkor még a naplementét is megnézik kint a vízen.

A srác, aki előkészítette nekik a SUP okat elmagyarázta az alapokat, mire figyeljenek, hogyan evezzenek, és segített vízre is tenni a járgányokat.

- ÉN először csak ücsörögni fogok rajta. - kezdte Brigi, miután felmászott a sajátjára.

- Szerintem én is. - követte őt Alfonz.

Lassan kezdtek el evezni befele, amikor már kezdtek belejönni feltérdeltek. Így köröztek a nádas körül vagy egy órát, mire Brigi úgy döntött ő megpróbál felállni. Az még ment is, de aztán az evezés már nehezebb ügy volt. El is vesztette az egyensúlyát és a vízben landolt. Alfonz egyből ott termett mellette:

- Jól vagy?

- Persze. Most már csak vissza kell másznom rá.

Ami nem is volt olyan egyszerű, mivel bár leért a lába, de annyira iszapos volt itt a tó alja, hogy teljesen belesüppedt. Alfonz segített, megtámasztotta a SUP-ját az övével, így nem úszott el, amíg ő próbálkozott. Végül aztán sikeresen felküzdötte magát rá, jó sokat nevetve saját magán.

Alfonz csodálva nézte, először is azt, hogy nem esett kétségbe, addig próbálkozott, amíg sikerült felmásznia újra a deszkára. Aztán azt, hogy még nevetni is képes volt magán. Végül pedig a csodás alakját, amit most volt alkalma jó alaposan megfigyelni. Egy egyszerű egyrészes fürdőruha volt Brigin, de azért a szabása kiemelte a melleit, amikről Alfonz alig bírta levenni a szemeit, amikor a lány újra és újra felkapaszkodott a SUPra. Aztán amikor a lábát megpróbálta átvetni a másik oldalra, akkor pedig megcsodálta milyen kecsesek, de azért izmosak azok a lábak. A gondolatai kicsit el is kalandoztak, ahogy elképzelte, hogy ölébe kapja a lányt, aki átöleli derekát a lábaival, ő pedig magához szorítja a formás fenekét két kezében tartva.

- Sikerült! - Brigi hangja térítette magához, aki már újra a deszkán ült, kezében az evezővel, szélesen mosolyogva.

Alfonz úgy érezte sürgősen le kell hűtenie magát, ezért egy mozdulattal befordult a vízbe, és egy pillanatra alámerült. Amikor újra felbukkant Brigi csodálkozva kérdezte:

- Hát ez meg mi volt?

- Gondoltam osztozom a szórakozásban, én is megküzdök a visszamászással, te pedig nevethetsz rajtam.

- De te se nevettél.

- De, csak jól titkoltam.

- Oh. te. - fröcskölte le a lapáttal Brigi a fiút. - Akkor rajta, próbálkozzál.

Tényleg nem volt egyszerű, de Alfonz erős karjaival gyorsan megoldotta. Nem hiába járt a konditerembe hetente 4-5 alkalommal. Először csak feszültséglevezetésként kezdte el, de úgy megszerette, hogy mit képes kihozni a testéből, hogy most már rendszeresen jár, ami meg is látszott rajta.

Brigi már a parton szembesült a csodás felsőtestével, amikor levette a pólóját. Gyorsan el is kellett néznie máshova, mert szíve őrült tempóban kezdett el verni. Most pedig ahogy a vízcseppek lefolytak a mellkasán, az izmos karján, Briginek hirtelen kevés lett a levegő. Megnyalta ajkait, és Alfonz pont ekkor nézett rá, hogy akkor mehetnek tovább. Látta a lány szemén, hogy tetszik neki a látvány, és ahogy összekapcsolódott a tekintetük, örömmel mosolyodott el. Brigi erre elpirult, és elnézett.

„Oh istenem, de szeretném most jól megölelgetni!" - gondolta magában.

Brigi pedig az ajkába harapva gondolta szinte ugyanezt. „Oh, mennyire szeretnék most a karjaiban lenni, és végig simítani a mellkasán, a hasán."