Egy óra múlva álmosan tápászkodtam fel. Felkontyoltam a hajam és főztem egy újabb bögre teát. Már épp visszatelepedtem volna, mikor kopogtak.
- Dom? - Kissé meglepett, hogy eljött. Furcsa is az biztos. Ő csak dermedtem bámult. Kinyitotta a száját, majd be csukta. Ezt egy párszor eljátszotta.
- Hahó. - Semmi. - Jó gyere be. Kihűl a lakás és lassan a szomszédok is kint lesznek. - Morcosan húztam be magam után a tagba szakadt férfit. Valószínűleg ez ébresztette fel, mert azonnal lépett kettőt befelé. Becsuktam mögötte az ajtót és intettem, hogy kövessen.
- Mi járatban erre? - Leültettem az asztalhoz. Furcsa volt, hogy ő itt van nálam, de igazából nem zavart. Ez a férfi nekem talány, de a társasága kellemes. - Teát vagy kávét? - Felé fordulva mutattam a választási lehetőségeket.
- Tea tökéletes. Köszönöm. - Nyögte. Háttal állva neki kezdtem el csinálni a kért italt.
- Szóval? - Nem láttam, de éreztem frusztrációját.
- Mit szólnál ha elmennénk vacsorázni? - Határozottan tette fel a kérdést. Nekem pedig kiesett a kanál a kezemből. Kissé értetlenül fordultam felé.
- Egy napja majdnem kinyiffantunk, és te vacsorázni hívsz engem, miközben lehet valaki a fejünket akarja? - Gyorsan és ésszerűen vázoltam a helyzetet.
- Ne aggódj, nem lesz baj.
- Nem aggódom, de nem szeretném lyukas hátsóval végezni. - Sóhajtottam. Fájt a fejem. Ki vettem a zsebemből a szemüvegem, és az orromra biggyesztettem. Kétkedve néztem újra rá. Ő csak meghökkenve pislogott.
- Szemüveges vagy? Jól áll. Szexi. - Csábos vigyort villantott felém.
- Nálam ez nem válik be. - Közöltem unottan. - Szóval vacsorázni akarsz? - Csípőmmel a munkapultnak dőltem.
- Igen.
- Rendben. Egy kikötésem van. Maradunk. Nem vagyok beszari, de jelenleg semmi kedvem diploma előtt feldobni a pacskert. - Át vonultam a nappalin keresztül a szobába.
- Mindjárt jövök. Érezd otthon magad. - Gyorsan kiválasztottam egy laza otthoni együttest, mégsem pizsamában akartam az asztalhoz ülni. Úgy döntöttem, hogy egy fekete leggings, szürke haspulóver, fehér zokni kombináció tökéletesen megteszi. Kiengedett hajnal léptem ki a hálóból. Dominique a fotókat nézegette, amin a szüleimmel és Mike-kal voltunk. Fekete szemében érdekes fény csillant mikor felém nézett.
- Csinos vagy. - Dörmögte, de tekintetét a képekre vezette vissza.
- Köszönöm. - Melle léptem és együtt vizslattuk őket.
