Mostohabátyó ( Befejezett)

Otthon

Dzseki szemszöge

Miután a kórházból haza értünk egy hét telt el.

Most itt ülök Dommal, és várom a sorom,hogy leszedjék a gipszem.
Egy hét alatt semmi nem történt. Csak annyi hogy Iwán vissza utazott oroszországba egy kis időre. Anya és ''apa'' elutazott két hétre valami üzleti útra. És egy hét múlva lesz suli. Hurrá...
Egy gimibe fogok Dommal járni, csak Ő negyedikbe, én meg harmadikba fogok járni.az is kiderült, hogy az egész csapat is Dommal egy osztályba jár. Egy osztályba kb 25-en járnak.

- Dzseki White- hallom meg a hangom. Nik segítségével elballagtam a rendelőbe. Fel tett az ágyra. Pár perc múlva meg is kaptam a régi jóbarátom a térdmerevítőm. Az orvos fel rakta, és elmondta,hogy se nem guggoljatok, se nem futhatok, és satöbbi...
Mondhatom nagyon jó. Régen megtudtam magam védeni. Tudtam verekedni. De most? Semmit Nem tudok egyedül csinálni. Jó felöltözni fel tudok, de lépcsőzni nem.

Miután haza mentünk, Domnak még volt ''elintézni'' valója. Igen köztünk nem tudom mi van.
Iwán átjött.

- szia kislány
- szia Iwán. - mondtam.
-rég láttalak.
- én is
- mi van a lábaddal?- kérdi
- semmi jó-megeresztettem egy fájdalmas mosolyt.-szart sem tudok csinálni. Se futni,se lépcsőzni meg ilyesmik.
- majd fogsz tudni.
- jó is lenne.
- Hogy hogy itt vagy?- kérdeztem
- Ha már itt voltam beugrottam köszönni meg beszélni is akartam veled, szóval most dadus vagyok-ezen jót nevettünk

- miről akarsz beszélni?
- árról, hogy elvileg holnap jönni fognak zsaruk és kihallgatnak. Csak annyi lenne, hogy Dommal arra jutottunk. Csak az igazat mondd el,hogy ott mi történt. Még annyit hogy utána elszöktél és Domékat hívtad fel, aztán orvos és ilyenek.
- rendben. Iwán minden rendben?
- Nem. Dommal nem vittük ki időre a szállítmányt. És veled fenyegettek. Szerinted miért vannak voltak melletted mindig?- Istenem.
- kinek kellett a szállítmány? Csak azt ne mondd hogy az olaszoknak! Iwán- ezek hülyék
- ismered Luigit?
-ugye csak viccelsz? Mondd hogy nem ő.  Mondd hogy nem neki ígértetek egy szállítmányt!- mondtam mostmár könnyezve
- ő volt az az Olasz, akiről Dom mesélt? Mármint a volt csapatod...- nem hagytam befejezni.

Nagy nehezen felálltam és felmentem a szobámba. Aha az első lépcsőfokig mentem, utána Iwán vitt fel.
- köszi - mondtam és az asztalomról elvettem azt a levelet....
- ez az a levél amit Benéktől kaptad?
- igen. Lehet lesz benne valami Luigiről - kinyitottam a levelet.

Kedves Dzseki!

Nagyon sajnáljuk a történteket, de ezt szóval nem lehet elmondani.
Iwán nem halt meg, él.
Bízz benne!
Amikor otthagytunk Luiginél, és pénzt kaptunk, nem miattad volt. Alexnek tartozott.
Luiginek ne adjatok semmilyen szállítmányt. Mert át fog verni.
Iwán apja azt mondta,nekünk hogy őt egyszer  átvágta. De úgy, hogy  lefizette a szállítót, hogy késse le a találkát.

Sajnáljuk a balesetedet. Tudjuk egy ideje Alexander hátsó szándékát.
Nem árultunk el! Nem tennénk ilyet.

Ui.: megtaláltuk a bátyádnak a nyakláncát amit neked adott
Bocsáss meg nekünk.
Kislány

Mostmár bőgtem. Ezt a nyakláncot, 2 éve nem láttam. Akkor kaptunk választ nem?

- akkor már csak meg kell találnunk azt a beszélgetést. Tudod a szállító telefonszámát?
-Pill.-mondja. Lement a kabátjáért és kivett belőle egy cetlit.

Én a laptopommal feltörtem a telefonját, és visszahallgattam az összes beszélgetést és az összes üzenetét
Kb 1óra keresés után meg is találtam.
-tehát azért fizette le, hogy legyen oka. Figyi itt van.
- kislány ügyes vagy! Át tudod nekem küldeni?- kérdi
- tudom Iwán! Persze két perc- mondtam
- mindjárt jövök-mondta, azzal a huzattal kiment.
Hallottam hogy beszél valakivel. De nem tudom hogy kivel. Addig a nyakamba akasztottam a bátyám dögcédula szerű nyakláncát. Amin egy kereszt lógott.

- Dzseki? Át hívtam Andrejt. Ha bármi van hívjál! Mi elintézzük ezt az egészet. Vigyázz magadra
- inkább ti vigyázzatok magatokra Iwán!-mondom egy ölelés kíséretében.

Csöngetnek.
Iwán felkapott és levitt a földszintre.
- Csá főnök-mondja Andrej
- Csá! Vigyázz rá!- mondta halál komolyan.- én léptem.
- szia kislány- egyszer kicsinállak
- Iwán mondta hogy szereted, ha így hívnak
- egyszer kinyírom az tuti veled együtt- mondtam vigyorogva. Szerintem komolyan vette- vicceltem- tettem hozzá gyorsan. Amin egy jót röhögtünk.
- Bocsi csak hallottam rólad ezt azt.-mondja védekezően
- ne higyjél el mindent,amit hallasz
- oké kislány-  erre csak csúnyán néztem rá.
- mit mondott Iwán? Hogy Kell egy dadus?-kérdeztem
- hogy ki akarnak csinálni és Nem tudod magadat megvédeni. Mondjuk sok olyat hallottam,hogy tudsz verekedni.-mondta nagyon szívén szúrt őszintén de igaza volt
- régen tudtam verekedni, meg is tudtam védeni magam egészen mostanáig- mutattam a térdemre- ez az igazság sajnos
- ne haragudj- mondta
- Nem baj ez az igazság- mondom kicsit elkeseredten.
- Nem úgy gondoltam
- Tudom nagyon jól,hogy úgy gondoltad. De nem történt semmi. Kérsz valamit?- váltottam gyorsan témát.
- Nem köszönöm- erre megcsörrent a telefon.

- háló - kérdeztem
- szia kicsim-mondja anya
- anya!
- minden rendben.?
- persze mert?
- azért mert megtalálták apádat holtan.-erre most mit mondjak?
- tényleg?-kérdeztem tettetve
-kapcsold be a tévét-bekapcsoltam és tényleg ott volt.
- most erre mit kéne mondanom? Hogy sajnálom az apám? Vagy mi? Amiket velem tett, ezér nem sajnálom.
- én sem sajnálom csak gondoltam jobb ha tudod. Jobb a lábad?
- igen anya. Csöngetnek mennem kell szia- ráraktam a telefont. Andrej azt sem tudja mi van. Én leültem

-  ülj le. Nem harapok- mondom és a tévére meredtem.

A rendőrség nem tudja,hogy ki volt a gyilkos. És ez így a jó.

Kicsit nagy a csend. Egyikönk sem tudja mit kéne mondani ilyenkor. Így voltunk kb 9:30ig. Iwán 6:30kor ment el. Szar ilyen csöndben lenni. Nagyon. Ő telefonozik én meg olvasok.